MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/322

adások 44%-a természettudományos, illetve műszaki témájú volt. A tudományos világnézetet megalapozó természettudományos és az üzemek termelési feladatához kapcsolódó műszaki propaganda fokozódása mellett a figyelem, a szocialista hazafiság, szocialista erkölcs fokozottabb propagálására és a kispolgári etikai nézetek bírálatára helyeződött. A társadalomtudományos ismeretterjesztés tematikájában jobban előtérbe kerültek a jelenkor irodalmi és történelmi témái, valamint az ateista és antiklerikális propaganda kérdései. Fejlődött az előadásos propaganda módszertani kulturáltsága is. Az ismeretterjesztésben a további előrelépés feltétele, hogy az előadások és a szakkörök munkájának tartalmi színvonala emelkedjék, jobban alkalmazzák a korszerű módszereket, a modern ismeretterjesztő technikai eszközöket. Kiszélesedett és megszilárdult a munkásakadémiák rendszere. Az 1962. évi 307 tagozattal szemben 1965-ben 648 működött. A József Attila Szabadegyetem a korábbinál színvonalasabban elégíti ki hallgatóink igényeit. A főváros lakosságának könyvellátását fejlett könyvtárhálózat szolgálja. A közismert, országos funkciókat ellátó könyvtárak mellett, melyeket a főváros lakossága is igénybe vesz legjelentősebb a 116 könyvtári egységgel működő Szabó Ervin könyvtár és az 1471 egységgel rendelkező szakszervezeti könyvhálózat. Állományuk jelenleg 4,3 millió könyv, s ennek fejlesztésére évenként mintegy 9 millió forintot fordítanak. A két könyvtárnak 450 000 bejegyzett olvasója évenként 11 millió kötetet kölcsönös. A szakszervezeti könyvtárhálózat beiratkozott olvasóinak mintegy 70%-a munkás. A kölcsönzött könyvek csaknem 30%-a ismeretterjesztő jellegű. Változatlanul nagy az érdeklődés a hazai és a külföldi klasszikusok, valamint a mai magyar írók művei iránt. Ugyanakkor csökkent a szovjet és a népi demokratikus irodalom olvasóinak száma. Könyvkiadásunk nyugati könyveket is közre bocsát. Ezek közül nemcsak a művészi értéket képviselő művek a keresettek. Ezért a marxista kritikának erőteljesebben kell hallatnia szavát, hogy az olvasók helyes értékítéletének megalkotásához hozzájáruljon. Keresett a művészi értéket képviselő, de eszmeileg vitatható nyugati irodalom is. Az olvasottság szélesedését mutatja: míg Budapesten 1961-ben 224 millió forintért vásároltak könyvet, addig 1965-ben a lakosság e célra 340 millió forintot fordított. A fővárosi színházaknak iránytadó szerepük van az ország színházkultúrájának fejlesztésében. Az utóbbi években műsoruk színesebbé érdekesebbé vált. Az új magyar dráma fejlődésében szerény haladásról beszélhetünk. Vannak színpadi művek, amelyek felelősséggel mutatják be társadalmunk időszerű kérdéseit. A főváros jóízlésű lakossága érdeklődést tanúsít a mai emberhez szóló színházi alkotások iránt. A színházak műsorának összeállításában illetékesek ezt nem igen méltányolják. Ma még nem általános a Thália Színháznak az a művészeti törekvése, amellyel határozott elvi- eszmei műsorpolitikát sikerült kialakítania. Ezzel megcáfolta a kishitűséget, s produkciói jelentős közönségsikert arattak. Nincsenek azonban úgynevezett kiemelkedő új magyar drámák. Kevés szocialista, szovjet, népi demokratikus dráma került színpadra. Szép számmal szerepelnek a világ drámairodalmának klasszikusai és találhatók a műsorban magyar drámai hagyományokat képviselő művek is. Figyelemre méltó élénkülés van a polgári világ színpadairól átvett különböző drámák bemutatásában. Egyes művek haladó gondolatisága gazdagítja a magyar színpadot, segíti a nézők tájékozódását fontos társadalmi kérdésekben. A világ színpadaival való lépéstartás jegyében bemutatásra került az egzisztencialista drámairodalom néhány olyan műve, amely mondanivalójában ugyan távol áll ideológiánktól, bemutatása mégis helyeselhető. Sajnos, a kritika sokszor adós maradt a művek egyértelmű elemzésével. Nem adtak mindig félreérthetetlen értékelést az olyan művekről, amelyek a kapitalizmus ellentmondásait, a személyiség elidegenedését, az emberi viszonylatok eltárgyiasodását nem a burzsoá társadalomnak, hanem az általános emberi lét törvényszerűségeinek tulajdonítják. E vitában az ilyen művek ellenzői mellett állunk. A színházművészet feladata, hogy minél igényesebben és korszerűbben oldja meg szocialista építésünk, a világ forradalmi átalakulásának szocialista, humanista igenlését. Fejlődésről számolhatunk be a főváros nyári kulturális programját illetően. Figyelemre_jnéjtó eseménye a fővárosnak a „Budapesti Művészeti Hetek^= A budapesti városkép esztétikai színvonalát több képzőművészeti alkotás emelte tovább a múlt évek során. Felszabadulásunk 20. évfordulóján került sor Lenin szobrának leleplezésére. A közeljövőben felállítják Marx és Engels, valamint Kun Béla, Szamuelly Tibor és Landler Jenő emlékművét. A budapesti városkép kedves színfoltjai a tereket, a parkokat derűsebbé tevő, díszítő jellegű szobrok. A lakosság szereti a város mintegy 2100 jelentősebb képzőművészeti alkotását, amelynek gondozására a Fővárosi Tanács évenként több millió forintot fordít. A fővárosi művészek tevékenységének segítségét szolgálja a „Művészeti Aranyérem" alapítása is. A szocialista kultúra további terjesztése, erősítése, a szocialista tudatosság fokozása megköveteli, hogy a népművelésben és a művészeti munkában az erőket a legfontosabb feladatokra koncentrálják. Fokozni kell a népművelés minőségi követelményét, a ízocialista tartalom minél igényesebb formában való megjelenítését, a korszerű módszerek elterjesztését. E területet meg kel} erősíteni jól felkészült, művelt, ideológiailag szilárd káderekkel. A kultúra munkásai minél szélesebb tömegeket vonjanak be a kultúra passzív elsajátítói közül a kultúra aktív alakítói közé. A művészeti munkában továbbra is a legfontosabb feladat: a szocialista realizmus melletti pártos kiállás alapján a művészek eszmei és politikai 13 377