MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/314

Az 1962-es Pártértekezlet óta eltelt négy év alatt Budapest társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete a VIII. kongresszuson kitűzött irányban fejlődött. Budapest dolgozói teljesítették a második ötéves tervből reájuk háruló feladatokat. A főváros szocialista ipara és más termelő ágazatai alapjában eleget tettek termelési, termelékenységi és export kötelezettségüknek. Javult a gazdasági vezetés színvonala. Különösen az utóbbi két évben számottevően nőtt a munka termelékenysége. Gazdaságosabb lett a termelés. Az elmúlt négy év alatt tovább gyarapodott és szépült fővárosunk. Megnőtt a lakosság kulturális és művészeti érdeklődése. Előrehaladtunk az oktatási reform célkitűzéseinek végrehajtásában. A főváros lakossága a második ötéves terv időszakában közel 110 ezerrel növekedett, s ma már túlhaladja az 1 millió 960 ezer főt, ami városgazdálkodási szempontból sok nehézséget okoz. Csökkent a lakosság évi növekedésének üteme. Ez elsősorban annak a következménye, hogy kevesebb vidéki vándorol fel Budapestre. Bár a születések száma az elmúlt három évben mérsékelten emelkedő tendenciát mutat, a születések és a halálozások különbözete minden esztendőben negatív volt. Lelassult a munkásság számszerű növekedése. Ezzel lezárult az a 15 éves fejlődési folyamat, amelyet a munkások létszámának gyors emelkedése jellemzett. Ugyanakkor a munkásság részarányának bizonyos csökkenése és a szellemi-, alkalmazotti dolgozók arányának lassú növekedése tapasztalható. A város lakóinak életkörülményei szolid ütemben, de jól érzékelhetően fejlődtek. Tovább javult a munkavállalás lehetősége. Gyakorlatilag minden munkaképes lakos aktív kereső. Csökkentek a társadalmi különbségek a munkásság és más társadalmi rétegek között. A lakosság különböző csoportjai életkörülményei lassú kiegyenlítődése tapasztalható, bizonyos társadalmi rétegek közötti arányok kedvezőtlen eltolódása mellett. A kiegyenlítődési folyamat jól tükröződik például a tartós javak fogyasztási színvonalában, a kulturális javakból való részesedésben is. Emellett jelentkeznek egyes rétegek életnívója közötti viszonylag tartós különbségek. Nagy a különbség a létminimum határán élő, általában a sok gyermekes munkáscsaládok és egyedül álló gyermekes anyák, nyugdíjas öregek egy rétegének életszínvonala és a túlzottan magas jövedelműek — különösen a szabadfoglalkozásúak egy részének — életmódja között. Az elért eredményekben, a párt politikája megvalósításában döntő szerepet töltöttek be a budapesti pártszervezetek, a kommunisták. Eredményesen mozgósítottak a szocialista építésre, a párt politikájának megvalósítására. A nemzetközi helyzet időnkénti éleződése, a kínai vezetők egységbontó tevékenysége, fejlődésünk gondjai a kommunisták fokozottabb helytállását követelték. A Központi Bizottság útmutatásai alapján az ellentmondások és a hibák feltárásában, a tennivalók kijelölésében és megoldásában — a kongresszusra készülés során — előre léptünk. Ennek nyomán a politikai, társadalmi fejlődés objektív feltételei Budapesten is tovább javultak. Hazánk megnövekedett nemzetközi tekintélye, a szocializmus építésének hazai sikerei, a népgazdaság fejlődésének a harmadik ötéves tervben felvázolt távlatai, a gazdaságirányítás új mechanizmusának kialakítását meghatározó elvek Budapest kommunistáit, a lakosság jelentős részét további erőfeszítésre ösztönzik. I. A BUDAPESTI IPAR ÉS ÉPÍTŐIPAR TEVÉKENYSÉGE A főváros szocialista ipara foglalkoztatja az ország összipari dolgozóinak 41,2%-át s adja az ipari termelés 45%-át. A VIII. kongresszus által kiemelt iparágak termékeinek nagyobb hányadát itt állítják elő. A II. ötéves tervidőszakban a budapesti ipar fejlődését a minőségi javulás jellemezte. Szerkezete — a fejlesztési céloknak megfelelően — kedvezően módosult. A nehézipar súlya tovább növekedett: különösen jelentős a vegyipar, a műszeripar, valamint a híradás és vacuumtechnikai ipar fejlődése. A híradástechnikai ipar gyártmánystruktúrájában a magasabb műszaki kultúrát igénylő termékek aránya megháromszorozódott, de más iparágakban is jelentősen növekedett. Az építőiparban számottevően nőtt a korszerű építőanyagok felhasználása és az új építési módok alkalmazása. 3/tár