MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/268

- 464 hoz való viszonyával szeretnék foglalkozni. A kérdé^valóban olyan bonyolult és összetett, mint ahogyan a jelentés tükrözi. Művészeink egy része elsősorban a külföldi sikeres nyugati darabok hatására valóban vonzalmat érez a nyugati, sokszor dekadens termékek iránt is. Másik része, egy kis része művészeinknek - és elsősorban ax zenés színházak művesééit értem alatta - kitűnő, anyagilag vonzó szerződési ajánlatokat kap külföldről. A jó szerződési ajánlat, a nyugati irodalom sas játossága, a nyugati ellentmondások, pezsgő élet vonzóvá teszi a nyugati eszmei áramlatokat elsősorban azok részére, akik ma még ellenállnak a mi ideológiánknak, s igy kritikátlanul fogadják el mindazt,amit nyugatról kapnak, és amikor a fellazitási politikáról beszélünk az előbbiekben elmondottak alapján, sajnos, sokszor megfelelő termőtelajra találnak azok az ideológiai vagy eszmei áramlatok, amelyeket nyugatról el akarnak velünk fogadtat-' ni, vagy arra művészeink egy bizonyos rétegét meg akarják nyerni. De ez a kérdés sem olyan egyszerű, mint amilyennek első fogalmazásban látszik. Művészeink javajrósze ugyanis országunkban mégiscsak 2o évet töltött el. Kétségtelenül hatottak rá azok a szocialista társadalmi, ideológiai nézetek, amelyek az embert szocialista értelemben emberré teszik. Amikor mi a humanizmust hangoztatjuk, akkor elsősorban arról van szó, hogy az emberséget helyezzük előtérbe, a megbecsülést és aindazokat a jogokat, amelyeket a mi társadalmunkban minden embernek meg kell kapnia. Idetartozik a közéletbe való beleszólás lehetősége, illetve jelentősége, %2