MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/213

- 363 ­Mi* Lehet politizálni a Hungária Kávéházban és más megfelelő he­lyeken is* Lehet politizálni, csak hangosan a rendszert nem szabad szidni, de ugy halkan lehet. /Derültség/. Szóval én nagyon jól megértem azt a Zugló-i elvtársnőt és nagyon igazat adok neki, mert ebben van a mi erőnk* Mert ha a kommunisták nem egy politikát hirdetnek ugyanarról a gazdasági reformról, ha 6 féle egymással ellenkező poziciót képviselnek a politikáról, vagy Kináról, akkor a pártjuk már többé nem kommunista párt, nem forradalmi párt, hanem egy véletlen társaság vagy szervezet. Egy forradalmi pártban más szervezetnek,más rendnek kell lennie. Ez érvényes most is. És ha már megfizettük a kamatot az 1956. előtti szektás jellegű dolgokért, amikor nem voltak LeniniJtaormák, akkor most már pártunkkaziak rendben kell lennie. Leninijf-normáknak kell lenniök, tehát erősítenünk kell a kollektív vezetést és az egyszemélyi felelősséget a pártéleten belül is, mert ez is hozzátartozik a Lenini^normákhoz, csak ezt ritkán szoktuk idézni. Ha már annyira demokratizálunk és kollektivizálunk, hogy állami vonalon minden papiron 38 aláirás van, pártvonalon pedig mindent 14 biztttság tárgyal meg, s után kiderül, hogy rossz volt a döntés, elkezdhetik keresni a felelőst, négy vagy lo éven át kereshetik és sohasem fogják megtalálni. Maadc Az elhatározásnál az állami vonalon - kivéve a Minisztertanács testületét - egy­személyi vezetés van. A pártban kollektiv a döntés, az elhatározás, de a végrehajtásban itt is, ott is egyszemélyi felelősségnek kell lenni, s ez nálunk eddig nem volt igy, vagy csak nagyon gyengécskén volt igy, pedig ezt érvényesíteni kell. Tudnunk kell, hogy X f 7 mi­ért felel. Ha összejövünk Ötszázan, és ugy döntünk, a jót mindnyá­jan vállaljuk, a rosszra meg azt mondjuk, hogy nem sikerült. De hogy ki felel érte, arról nincs szó. Meg akarom mondani azt is, hogy én személyileg nagyon bizakodva nézek a Pártkongresszus elé. TJgy értem, pesszimista vagyok, ha arra gondolok, hogy mennyi munka vár még ránk, de általában a szó valódi értelmében sokat várunk a Kongresszustól. Az eddigi menet alapján biztos vagyok benne, hogy a Kongresszus megjavitja, megigazgatja munkánkat, ahol kell. M>

Next

/
Oldalképek
Tartalom