MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/127

I -2o2a vállalatok, örülnek a pártszervezetek, mert az nagyon helyes, de arra is vigyázzunk, hogy mitől vagyunk önállók, azt soha sem szabad elfelejteni, hogy szocialista viszonyok között vagyunk. Mi ma már ott tartunk, a mi vezetőink ugy foglalnak állást - gondolom, ha már a fejükben rend van, mert hiszen az ember cselekedeteit mégis s£ gondolatai határozzák meg, s ha a fejükben elhatározták, hogy majd felnőnek hozzá, segiteni fogjuk őket, s ha néha tévednek akkor is segiteni fogjuk, de most már ott tartanak - hogy a gazdasági mechaniz-n mustóljf és az önállóságtól azt várjuk és azt akarjuk, hogy nyereséget akarunk mi is a kollektivának, de elsősorban volumeiL«emeléssel, műszaki fejlesztéssel, termelékenységgel és - ez egy nagyon nagy szó, ezt a vezetőink kimondják, velem együtt - hogy a termelésben, a szervezésben meglévő tartalékok feltárásával akarunk gazdaságosan termelni, s azt akarjuk, az a cél, hogy a párt gazdasági politikája érvényre jusson, hogy az áruinkból, a cikkeinkből ujabb árleszállításokat lehessen végrehajtani. Ezt merjük Ígérni, s minden erőnkkel, erőfeszitésünkkel azon leszünk, hogy ezt teljesitsük. Engedjék meg elvtársak, hogy még a nők helyzetével kapcsolatban is szóljak. Nagyon örültem neki, s nagy vita volt nálunk a taggyűlésen azzal kapcsolatban, hogy a kongresszusi irányelvekben helyet kapott, s olyan mondattal, hogy a nők megbecsülése, funkcióba j állitása. Nagyon helyes ez, hogy a nők funkcióba állitása. Ez a nők megbecsülését is jelenti. Nagyon helyes az is, s bár mindenhol elérnénk már az emberek gondolkodásában, hogy a női dolgozó, ha ugyanannyit tud végezni mint a férfi elvtárs, legalább a fizetéSben is annyi legyen. Még talán a párttagoknál is. De'én más oldaláról mondanék ezzel kapcsolatban valamit, elvtársak. Elsősorban nem azt kivánjuk mi,dolgozó nők, hogy hány nő van funkcióban. Erre büszkék vagyukk, örülünk neki, a megbecsülés jelének tartjuk. Mi textil-