MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/116

- 184 i.&ii k Ugyanelihez a kérdéshez tartozik a nemzetközi kapcsolatok kérdése ±x. Kis ország számára tudományos kutatást csak igen kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal lehet folytatni. Ezel a nemzetközi kapcsolatoknak alakulása&as,-legalábbis egyes tudományos dolgozók vágyaiban ez az alakulás-az utóbbi időben nem a legegészségesebb képet mutatta. Kétség kivül a nyugat felé való orientálódásnak az iJBflcfa: ismérveit láthatjuk számos területen. Abból kell kiindulni, hogy nemzetközi kapcsolatainkban elsősorban a szovjet tudományos intézetekkel való együttműködésből alakítsuk ki azokat a feladatokat, amelyek számunkra is fontosak, és a megfelelő szovjet intézet számára is fontosak. Erre lflOEfc van lehetőség, - több jó példa van már, amikor szovjet és magyar intézetek között közös kutatási program alakult ki. És akkor, ha xennak,az ilyen közös kutatási programnak realizálásához szükség van angol, vagy francia tanulmányokra, vagy valamilyen más kapcsolatra, - azt hiszem, ezeknek igen fontos, hogy a realizálását megcsináljuk. Azonban feltétlenül a nemzetközi kapcsolatoknál a jövőben a tudományt irányító szerveinknél alaposabban kell figyelni azokra a tényezőkre, amelyek a Szovjetunióval való kapcsolatot érintik. A gazdaság irányitási rendszerrel kapcsolatban sokféle nézetjelentkezett a "tudományok irányítását illetően. Egy vitán résztvettem, ahol megfogalmazták azt, hogy lényegében nem kell mást csinálni, mint a tudományos eredményeket piacra vinni és ott eladni. Tulajdonképpen ez a gondolat azt a nézetet fejezi ki, ami azt a szélsőséges álláspontot tükrözi, hogy kizárólag a piaci viszonyok fognak majd uralkodni, nyilvánvalóan a piaci viszonyoknak a szerepe nőni fog, még a tudományos kutatásban is fogja ez jelentősen éreztetni hatását.