MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/99

96 ­ni kell, hogy azért mégis csak 18 év telt el azóta, hogy a kom­munisták a falra meszelték - emlékeznek rá - "helyet a nőknek a közéletben". 1949-t51 Elvtársak 1960-ig 212 ezer fővel nőtt a dolgozó nők szá­ma. Ez 63 %-OB növekedést mutat. És merem álliUani, hogy a ma ott­honlévő, vagyis csak háztartási munkát végző nő sem azért nem megy el dolgozni, mert abban maradi nézetei gátolják, egyéb körülmények akadályozzák őt./ Tudniillik már ezek a nők is megtanulták, hogy ugymondjam Lenin szavait, az életből, a Tapasztalatból, hogy egy­általán nem mindegy, sem a családi élet szinvonala, sem saját ön­állósága, fejlesztése szempontjából, felszabadul-e a házi munka kötöttsége alól, vagy sem. Az életből tapasztalták, hogy ez nem mindegy. . A fejlődés tehát óriási, még akkor is, hogyha természetesen minden­hol megvannak az emberek gyengéi. Tehát tulajdonképpen a fejlődést mi ugy tapasztaljuk a nőmozgalomban, hogy egyre kisebb lesz a nők­nek az a része, amelyik olyan igényt támaszt, vagy annak szükségét érezné, hogy valamiféle külön mozgalomban vegyen részt. Tehát nincs törekvés a nők részéről elkülönülésre. Lehet velem vitázni elvtár­sak, de mi igy látjuk, a nőmozgalomban dolgozók. Azonkivül a kérdés­nek a másik oldala is ugy néz ki, hogy egyre kevésbé különül el maga a nőkérdés, és mint ahogy a tézis mondatnál is utaltam erre ­a társadalom egyéb kérdéseitől. Ma már természetessé kezd az vál­ni elvtársak, hogy különböző tudományos, gazdasági bizottságok, a­mikor pl. a 20 éves terv távlatairól, vagy a tervről beszélnek,ak­kor anélkül, hogy a nőmozgalom erre felszólítaná őket, vagy a nő­mozgalom tenne javaslatot, foglalkoznak pl. azzal, hogyan könnyít­sék meg a dolgozó nők életét, munkakörülményeit, a családi és gyer­meknevelési gondjait. Sok mindent tudnék még elmondani a tézis i­gazolására, hogyan mutatkozik ez meg a nőmozgalomban, de Ígértem az elején, hogy rövid leszek. I Mindenesetre még arra szeretnék választ adni, hogyan segiti a nő­mozgalom azt a bizonyos fejlődést, hogy a nők társadalmi egyenlősé­ge is megvalósuljon és előrehaladjon. De persze közben felvetődik a kérdés miért szükséges még ma, hogy tulajdonképpen külön mozga­lom legyen, külön mozgalom legyünk, és külön szervezzük mégis a nők egy reszté? Ez azért szükséges elvtársak, mert a nők körülmé­nyeiben is óriási különbségek vannak. Hát mások a körülményei a 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom