MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/207

Az ipar területi elhelyezkedését /területi koncentráció"/ több mutató alapján vizsgálhatjuk. Az adott területnek - az iparban elfoglalt - súlyát a foglalkoztatottak számának, a termelésnek, a hajtóerőnek, a felhasznált villamosenergiának, stb. aránya fejezi ki» Az alábbiakban Budapest iparának arányát elsősorban az összes foglalkoztatottak létszám adatai alapján vizsgáljuk, /Termelési adatokkal ipartelepi szinten - tekintettel arra, hogy ilyen megfigyelés nincs - nem rendelkezünk./ 1938-ban és még 1949-ben is a gyáriparban foglalkoztatott munkások több mint 50 #-a Budapesten /mai területre számitva/ dolgozott , s vidéken a munkások kisebb hányadát foglalkoztatták. A főváros ipari koncentráltsága asonban a gyáripar /állami ipar/ tekintetében csökkenő tendenciát mutatí 1938-ban a munkások 52,8 5&-a, 1949-ben 50,7 #-a, 1958-ban 43

f

4 #-a, 1961-ben 42,8 #-a dolgozott Budíp esten. A munkások számának százalékos megoszlása az állani iparban 1938 1943 1949 1958 11959 1960 1961 Budapest Vidék 52,8 47,2 50,7 49,3 50,7 49,3 43,4 56,6 43,3 56,7 43,1 56,9 42,8 57,2 összesén 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Jóllehet a budapesti állami ipar /gyáripar/ súlya mint azt a táblázat mutatja - fokozatosan csökkent, az iparban foglalkoztatottak teljes számát tekintve Budapest aránya növekedett. Az egész iparon belül ugyanis a gyáripar viszonylag magas fővárosi koncentrációját 1949 előtt a kisipar területi elhelyezkedése jelentősen ellensúlyozta} a későbbi évek során viszont ilyenirányú hatásuk nem érvényesült. Az összes munkavállalók megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1949 előtt az iparban foglalkoztatottaknak több mint egyharmada a magánkisiparban-, s ezeknek nagy hányada - közel 90 #-a - vidéken dolgozott. Azóta viszont a kisiparban