MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/181

Aty . Jóllehet as előző évekről nem rendelkezünk adatokkal az állami iparban foglalkoztatott munkások munkaidőrendszer szerinti megoszlásáról, mégis - a munkahét hosszának alakulásából - megközelítő képet kaphatunk a munka idő csökkenés időbeni változásáról. A munkahét tényleges hossza /túlórák nélkül/ a budapesti állami iparban 1959-ben 47,2 órá, 1961-ben 46,7 óra volt, 1962. I. félévben pedig az előző évhez képest nem változott. A munkahét túlórák figyelembevételével számitott hossza az elmúlt 2 és fél év alatt még nagyobb mértékben csökkent; 1959-ben meghaladta a 48 órát, 1961-ben és 1962. I. félévében pedig egyaránt 47,4 óra volt. Az állami iparon belül a munkaidőkedvezmény mértéke a legnagyobb a nehéziparba£;az élelmiszeriparban mérsékeltebb. A munkahét átlagos hossza - túlórák nélkül - a nehéziparban 1962. I. félévben 46,4 óra volt, 0,8 órával alacsonyabb, mint 1959-ben. A könynyü és élelmiszeriparban a munkáiét átlagos hosszának csökkenése ennél jóval kisebb volt. Munkahét tényleges hossza /óra/ a Időszak -p nehéz- könnyűiparban iparban élelmiszeriparban állami iparban Túlórák nélkül állami iparban 1959 47,2 47,3 47,7 47,2 1960 46,8 47,3 47,6 47,0 1961 46,4 47,0 47,5 46,7 1962.1. félév 46,4 47,1 47,6 46,7 Túlórákkal együtt 1959 48,1 48,1 49,3 48,2 1960 47,5 47,8 48,8 47,7 1961 47,1 47,6 48,6 47,4 1962.1.félév 47,0 47,7 48,7 47,4 A legrövidebb munkahét hossza - túlórák nélkül - a vegyiparban /43,9 óra/, a gumi- és műanyagiparban /44,2/, a papíriparban /44,2/, a nyomdaiparban /44,3/, a vas-, acél- és fémgyártásban /45,7/. A munkaidőcsökkentés mértéke 1959 óta - a nyomdaipar kivételével - a fentemiitett iparcsoportokban és az épitőanyagiparban