MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/71

- 69 ­irodalomhoz képest. Mindezeket összefoglalva javaslom, hogy egy alponttal bővítsük ki a határozati .javaslat első fejezetét az alábbiak szerint: A vezetés, illetve a gazdasági szervezőmunka színvonalának emelé­se érdekében fokozni kell a közgazdász-képzést, meg kell oldani céltanfolyamok, előadások rendszeres szervezését a tudományos ve­zetés, munkaszervezés kérdéseiről. Gondoskodni kell a vezetési, szervezési kérdések tudományos irodalmának gyorsabb ütemű fej­lesztéséről. Befejezésül az Írásos előterjesztés anyagi ösztönzés cimü fejeze­tében felvetett problémák közül azzal a fontos megállapitással kí­vánok foglalkozni, hogy termelési és kereskedelmi tevékenységünk szétválik egymástól. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy sem a bel­kereskedelem, sem az export viszonylatában sok esetben nem tudunk megfelelő gazdasági számításokat végezni, sem hatékonyan a népgaz­dasági érdekek irányában ösztönözni a termelés és kereskedelmi vál­lalatokat. s^_ Különösen hátrányos ez a szétválás az export tekintetében. Ennek következménye, hogy az exportra termelő vállalatok általában nem ismerik megfelelő mélységben a devizakalkulációkat, s a jelenlegi anyagi ösztönzési Alrendszerünk nem is készteti őket ennek elemzé­sére, vizsgálatára, de arra sem, hogy termelő, műszaki fejlesztési tevékenységük középpontjába a devizagazdaságosság fokozása kerül­jön. A külkereskedelmi vállalatok anyagi ösztönzőit nem ismerem eléggé, de feltételezem, hogy a jelenlegiek náluk sem hatnak elég­gé abban az irányban, hogy a devizakalkulációs adatokat rendsze­resen ismertető együttműködést alakítsanak ki a termelő vállala­tokkal, hogy a kellően érdekelt gazda szemével vizsgálják, segít­sék a termelőüzem tevékenységét. Mindezek igen hátrányosan befolyásolják külkereskedelmünk haté­konyabbá, gazdaságosabbá tétélét. Mivel ezt ismerjük, a legsürgősebben meg kell teremteni az ipari és kereskedelmi tevékenység összehangolását, elsősorban az export­ra termelő ipari vállalatok, valamint az illetékes külkereskedel­mi vállalatok között. Azt is látjuk azonban, hogy az összhang meg­teremtésének alapfeltétele a közös gazdasági érdekeltség valami­lyen formában sraló megvalósítása. Ezért javaslom a határozati

Next

/
Oldalképek
Tartalom