MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/138

-23- fig mutatják. A postai számokon kivül a kimutatás egy pár olyan jellemző, nem postán termelt iparcikket is felsorol, ami a hírközléshez kapcsolódik. Ez a fejlődés a II. 3 éves terv fejlődésének zömét mutatja és a II. 5 éves terv első éve hasonló ütemet tükröz. A hirlapszolgálat alakulása különös figyelmet érdemel, azért mert a vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű fejlődés ezen az ágazaton belül volt. összes terjesz- Ebből Év tett példányszám előfizetői árus 1.000 példány 1. 2. 3. 4. 1959. 194.961 84.615 110.348 1960. 213.305 95.134 118.171 1961. 224.565 98.584 125.981 A fentiekből kitűnik, hogy az előfizetők tábora nő, ami azt is jelenti, hogy a rendszeres olvasók száma növekszik. A hirlapszolgálat dolgozóinak SZÍVÓS és kitartó munkáját bizonyltja ez a körülmény. A helyi távbeszélgetések forgalma nem mucat olyan progressziv fejlődést, mint amilyen a postai szolgáltatásoknál tapasztalható. 1959. évhez viszonyitva 1960-ban 20 millió darabbal, 1960-ban az előző évhez képest 10 millió darabbal növekedett a helyi beszélgetések darabszáma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a postát igénybevevő közületek és a lakosság igénye teljes mértékben kielégitest nyer. A távbeszélő állomások és a távbeszélő hálózat nagyobbmértékü fejlesztése esetében sokkal nagyobb forgalmat tudott volna a posta lebonyolítani. A távolsági távbeszélő szolgálatban ugyanaz a jelenség tapasztalható, mint a helyi távbeszélgetéseknél. A rádió előfizetők száma évről-évre növekedett, de a fejlődóst vizsgálva kitűnik, hogy degressziv jellegű ezen a területen a növekedés. Ennek kézenfekvő magyarázata az, hogy Budapest összlakosságához viszonyitva a vizsgált időszak végén elért előfizetői létszám azt jelenti, hogy megközelítőleg minden harmadik lakos rádióelőfizető.