MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/29

19 1954-hez mérjük, a teljes termelés alapján az jellemző, hogy erősebben fejlődik a többi gépipari ágazathoz mérten a villamos gépipar és a műszeripar, ezért ennek alapján a gépipar ágazatainak aránya ezeknek az ágazatoknak javára tolódik el. Á budapesti gépipar vállalati teljes termelésének alakulása iparcsoportok szerint rangsorolva 196o-ban #-ban, 1954 n lop Villamos gépipar 2o3.9 Műszeripar 182.3 Gépgyártás 161.2 Vas és fómtömegcikkipar 142.9 Ennek alapján a leggyorsabban a villamos gépipar, a műszeripar fejlődött és csak ezeknek az ágazatoknak fejlődési ütemét követte a gépgyártás, a vas- és fémtömegcikk ipar fejlődése. A felfutás közötti diferencia a leggyorsabban ós leglassal ban fejlődő gépipar iparcsoportok között eléri a 4o-6o $>-ot. Hasonló, valamivel erősebben differenciált strukturális mozgás tapasztalható a budapesti gépiparban 196o-ban 1954-hez mérten, a nettó termelés fejlődésének elemzése alapján is. 1 A budapesti gépipar nettó termelésének alakulása áganként rangsorolva 196o-ban &-ban 1954 • loo. Villamos gépipar • 216.7 Műszeripar 187.8 Gépgyártás 161.1 Vas és fómtömegcikkipar 142.3 Tehát a nettó termelés emelkedésének elemzése alapján is megállapítható, hogy a budapesti gépipar struktúrája eltolódik a villamosgépipar és a műszeripar felé, mert ezek az ágazatok gyorsabban fejlődnek, mint a többi gépipari ágazatok. Az egyes ágazatok közötti felfutási differencia a nettó termelés alapján valamivel nagyobb, mint a teljes termelés felfutása alapján. A nettó termelés alapján a felfutás közötti differencia a leggyorsabban és leglassabban fejlődő gépipari ágazatok között eléri a 45-74 fa-ot. Jellemezhető a budapesti gépipar strukturális mozgása rövidebb időszakra, 1958-1960 közötti időszakra vonatkozóan, teljes termelés alapján, folyóáron is. Ebben az esetben az 1959-es, viszonylag nagyobb árrendezés torzitólag hat a szerkezeti mozgás jellemzésére.