MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/9

3 többnyire uj gyártási ágak foglalják el. d./ Milyen intézkedések várhatók a legközelebbi egy - másfél esztendőben a párthatározat végrehajtása érdekében ? A lo.249/1961.sz. GB. határozat 5./ és 12./ pontjaiban foglaltak végrehajtásaként megjelent a 7/1962./Tg.E.6./0T-Ptf.sz. együttes utasitás a III. kategóriába sorolt budapesti ipari vállalatok beruházási és felújítási tevékenységének korlátozásáról, továbbá a 14/1962./V.6./ Korm.sz. rendelet az ingatlan-közvetitéssel és az épitési engedélyekkel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. Ezek működési körünket közelebbről érintik. Á határozat 4./, 6./, 7./ és 8./ pontjainak előirásai szerint a kategorizálás eredményeinek kiértékelésére és az esetleg szükséges változtatásokra vonatkozólag 1963. december 31-ig, a III., /III/b./ kategóriájú vállalatok megszüntetésének időpontjára vonatkozólag 1962. december 31-ig, a budapesti kutató és kisérleti intézetek budapesti telepítésére és esetleges vidéki áttelepítésére vonatkozólag 1962. július 31-ig, a budapesti középiskolák, szakiskolák, ipari tanulóintézetek mellett működő diákszállók /interaátusok/ fenntartásának, továbbá az állami szervek által a fővárosban rendezett különféle tanfolyamok tartásának szükséges voltára vonatkozólag 1962. augusztus 31-ig kell javaslatot tenni a Gazdasági Bizottság részére. A javaslatot az OT. terjeszti elő, az illetékes miniszterek és a Eőv.Tanács VB. közreműködése mellett. e./ Mi akadályozza a munkát és mit tesznek az akadályok elhárítására ? Az akadályok között emiitjük meg az irányitó és a főhatóságok igen gyakori olyan törekvését, hogy a kategorizálási döntés figyelmen kivül hagyása mellett a minősítéssel többé-kevésbbé ellentétes beruházásokat valósítsanak meg. Az általános érv a termelési érdek, amelyet a beruházás közvetlen, vagy közvetett formában szolgál. A Híradástechnikai Gépgyár pl.,

II. kategóriájával szöges ellentétben, szinte állandó terjeszkedési tereléseket mutat. A minisztériumok részéről gyakori érv, hogy a műszaki fejlesztés szellemi bázisa Budapest, tehát minden bonyolultabb gyártmány-féleségben mutatkozó kapacitás-rhiányt csak itt lehet, sőt szükséges is, kielégíteni. Indokolásuk szerint a vidék megfelelő műszaki irányitó és szakképzett munkás-gárdával nem rendelkezik; a budapesti szellemi és fizikai dolgozók még akkor sem hajlandók vidékre települni, ha részükre ott lakást biztosítanak, de annál kevésbbé sem, mert a szakképzett munkaerő iránti kereslet szinte minden iparágban eléggé nagy. Az export-érdekekre való hivatkozás szintén gyakori. A minisztériumok ilyen esetekben leszögezik, hogy export-kötelezettségeiknek csak ugy tudnak eleget tenni, ha a Budapesten már kisebb-nagyobb mértékben teljesített előfeltételek mellett további igényeiket kielégi tik. Az üzemek és a kereskedelmi vállalatok olyan szerződéseket kötnek, amelyeknél a gyártás összes előfeltétele - elsősorban is helyigénye - nem biztositott. Ilyen utón, a valóban fennálló export-kötelezettségeknél, a hatóságot kényszer-helyzetbe hozzák és olyan intézkedések megtételére szoríthatják, amelyek nem mindenben egyeznek a városrendezési, kategorizálási es egyéb közérdekű szempontokkal.