MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/473

( Hozzászólás vázlat. A kiadott jelentéssel, a beszámolóval és a határozati ja­vaslattal egyetértek, A beszámoló jól tükrözte a valóságot, a határozati javas­lat pedig helyesen irányitja a figyelmet a legfontosabb fe­ladatokra. Ugy is lehetne fogalmazni, hogy a felsorolt ered­ményekben saját üzemünk eredményeire is rá lehet ismerni. A felvetett hibák pedig olyan érzést váltottak ki, mintha csak a példákat a mi üzemünkből vették volna az Elvtársak. A beszámoló és a vita is sokat foglalkozott a vezetés szinvo­nalának kérdésével. A vezetés módszerei közül az egyik az anyagi ösztönzés.Egyet­értek a jelentéssel mely szerint a nyereségrészesedés mai for­mája "bizonytalan jutalmazássá degradálja a nyereségrészese­dést". A mi iparunkban, a textilnyomó-kikészitő iparban a nyereségré­szesedés teljesen elveszítette ösztönző erejét. A mi iparunk­ban nincsen gyártmány-mélységben éves termelési terv, tehát é­ves szinten önköltségi tervet nem tudunk készíteni. Terv hiányában, hogyan szabjuk meg a feladatokat ? Természete­sen igyekszünk csökkenteni és csökkentjük is az önköltséget, nem tervhez viszonyítva, hanem a műszaki gyártástechnológia normákhoz viszonyitva. Az elért eredmények azonban még nem je­lentik azt, hogy a vállalat jövedelmezősége is javult. A ter­mék ára ugyanis nem azonos a gyártástechnológia költségigényé­vel. Nem termelés anyagnormái hibásak ebben, hanem az árrend­szere Nagyon rossz ez a helyzet. Dolgozóink.nagyon jól tudják,hogy jobban dolgoztak, olcsóbban termeltek. Hogyan magyarázhatja meg a gazdasági vezető, hogy a vállalatnál a jövedelmezőség mégis kedvezőtlenül alakult. A dolgozók nem szeretik ilyen esetben a bonyolult közgazdasági magyarázkodásokat. 4?*

Next

/
Oldalképek
Tartalom