MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962
1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/38
- 36 De azt is elmondanám az elvtársaknak, hogy a pártszervezetek munkájában és módszerében korábban formális beszámoltatásokról volt szó. Végrehajtóbizottsági, vagy pártbizottsági ülésen meghallgattuk az igazgató, vagy valamelyik gazdasági egység vezetőjének beszámolóját, s azt mondtuk: „Elvtársak, nagyon szépen, jól dolgoztunk, dicséret jár ezért I Amikor a pártszervezetek munkájában előtérbe került a gazdasági szervező munka, minden pártszervezet, s minden vezetőség arra kényszerült, hogy alaposabban megvizsgáljon egy-egy kérdést. Konkrétabban vetődtek fel a problémák: „Hopp, tulajdonképpen ez sem megy jól, az sem megy jól, ezt is lehetne jobban csinálni, azt is lehetne jobban csinálni." Ugyanakkor mindjárt kialakult az ellentét és a baj. Kényelmes és jó dolog volt hallgatni a gazdasági vezetőknek a dicséretet és a formális munka nem érintette a lényeges kérdéseket. Most viszont, amikor gyakorlatias pártmunka folyik, nagyon sok a kellemetlenség, nagyon sok a rpboléma. Azokban az üzemekben, vagy kerületekben, ahol a káderhelyzet, a vezetők kiválasztása nem éppen a legszerencsésebb, ahol az egyéni magatartásban több vezetőnél negativ vonások tapasztalhatók, mint pl. az önzés, nagy képűség, önteltség, őszinteség hiánya és egyebek, ott" olyan helyzet adódik elő, hogy nagyon nehéz feloldani a problémákat. Az elmúlt években ilyen helyzet volt a Budapesti Konzervgyárban is, de most már jelenthetem, hogy nagyon jelentősen előrehaladtunk. Nagyon fontos, hogy a gazdasági vezetők értsék meg és érezzék, hogy a pártszervezet segitő szándékkal nyúl a kérdésekhez. Nagyon fontos, hogy ne csak határozatokat hozzunk, hanem segitsük is azok végrehajtását., megvalósítását különböző munkabrigádokkal, társadalmi összefogással. Érezzék, hogy nem egy szobába hivták őket a Végrehajtó Bizottság asztalához, ahol kiosztják neki a feladatokat és megmondják, hogy ezt meg ezt nem jól csinálták, változtassanak rajta, vagy kapnak egy legépelt határozatot. Nap mint nap állandóan figyelemmel kell kisérni és segiteni a határozatok végrehajtását és közben a vezetők tevékenységét. Ebben nagy szerepük volt a pártalapszervezeteknek, amelyek már tudnak önállóan gondolkodni - mert ez nagyon lényeges kérdés - és a helyi feladatokból meghatározni saját tennivalóikat. Van olyan pártalapszervezetünk, ahol mindig százszázalékos a megjelenés, hacsak betegség vagy egyéb rendkivüli dolog nem következik be. Minden egyes tag állandóan résztvesz a vitákban, beszámol arról, hogy a legutóbbi taggyűlés óta milyen feladatokat hajtottak végre az emberek nevelésében, lelkesitésében, s milyen tapasztalatokat szereztek. 12
