MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/31

- 29 ­Ebben az esetben, ha bármilyen megpróbáltatás elé is kerülnek a fiata­lok, biztosabban, szilárdabban állnak helyt. Az ifjúság nevelésének egyik-másik - erősen forrásban lévő - terüle­te az ifjúság munkára és munkával nevelése. Meggyőződésem szerint a legtöbb sikerről itt számolhatunk be, bár a fiatalok tettvágyának, ké-j pességeinek még mindig csak töredékét hasznositjuk népgazdaságunk szol+ gálatában. Több mint loo.ooo budapesti üzemi fiatal vesz részt rend­szeresen a szocialista munkaversenyben, s a fiatal szakmunkás tehet­ségek ezrei bizonyitják: hallatlan tartalékokkal rendelkezik szellemi és fizikai erejét, hozzáértését tekintve fővárosunk a fiatalok között \ is. Csak az ügy és szakma iránti odaadás iskolapéldájának lehet tekin-r teni a Beloiannisz Gyár három ifjúmunkása által társadalmi munkában el­készített pantográf marógépet, s a "Szakma Ifjú Mestere"-inek vizsga­munkáiból létrehozott kiállitás szinte valamennyi munkáját. A termelékenység.emelését szolgáld javaslatok ezrei kerülnek beveze- j tésre a budapesti ifjúmunkások, fiatal mérnökök és technikusok részé-/ ről. A Csepel Müvek fiataljai példamutató munkát végeztek az uj eljá­rások bevezetésében, mint a hidraulikus csővonópad, vagy az elektromos csőheggesztő üzem létrehozásában. A MOM fiatal műszakijai az alkatré­szek automatikus sajtólógépen több bélyeges szerszámmal való elkészí­tésével tizennyolcszoros termelékenység emelkedést értek el. A Klement Gottwald Gyárban fiatal műszakiak védnökségével bevezették a TC.motorok zártciklusu gyártását. Eredmény: évi 2.ooo normaóra meg­takarítás. Ezek a példák nem egyedülállóak, hanem egy tetszőlegesen meghosszabbítható példasor tagjai. Hasonlóképpen jelentős a fejlődés a középiskolások szakmai előképzésé­nél, termelési gyakorlatánál. E vonatkozásban az a hiba, hogy nincs tisztázva: az a szakmai előképzés kell-e, amit kapnak, vagy a népgaz­daság igényei egészen mások? Az egyetemisták termelési gyakorlatai - elsősorban a vállalatok hibájából - nagyon sokszor irodákban való ücsörgéssel, vagy ami fejlettebb fokozat, műhelyben való sétálással egyenlőek. Miért nem lehet megvalósítani azt az elvet, hogy oda men­jenek termelési gyakorlatra, ahová esetleg alkalmazni is fogják őket, mint végzett szakembereket. Miért hunyunk szemet afelett, hogy a dip­lomaterveket igen sokan másolják, s ne az élet valóságos problémáiról készitsék, amelynek következtében egy azonos ősforrásu diplomaterv em­K

Next

/
Oldalképek
Tartalom