MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/269

- 33 ­a fejlődés nem kielégítő. 1960-1961-tői - részben uj felvétel következtében - 1976 fő­vel gyarapodott a főiskolát, egyetemet végzettek száma. Csökkent a 8 eleminél keveseb­bet végzettek aránya. A tagjelöltek felvétele egészséges és egyenletes. Egyes pártszer­vezetek munkája azonban elmaradt a követelményektől. Több üzemi pártszervezet egy­két éve egyetlen tagjelöltet sem vett fel. Nem sikerült még mindenütt elérni, hogy a Szer­vezeti Szabályzat által meghatározott időszak alatt a jelölt taggá váljon. Ennek oka, hogy a felvétel után elhanyagolják a jelölttel való foglalkozást és túllépik a megengedett idő­hosszabbitást. 1959 óta 573 alapszerv alakult, amelynek többsége egyes pórtszerveze­tek decentralizálásából jött létre. így most Budapesten 4196 pártszervezet működik. A pártcsoportok száma kb. 20.000. 1962-ben végzett felmérés alapján kb. 260 olyan gaz­dasági egység van, ahol nincs pártszervezet. Nagy részük olyan, ahol csak néhányan dolgoznak, de akad köztük jelentős intézmény, kutatóintézet, amelyekben a pártszerve­zet létrehozása sürgős feladat. Az ideológiai munkával kölcsönhatásban fejlődött a párt cselekvési egy­sége. A pártélet eleven, mozgalmas. A taggyűléseken a párttagság nagy többsége meg­jelenik és résztvesz a vitákban. A vezetőségválasztó taggyűléseken a tagság 35-40 ?ó-a felszólalt. A termelési mozgalmak kezdeményezésében és szervezésében a párttagok példamutatók, a közösség ügyeinek intézésében fáradhatatlanok, aktivak környezetük kom­munista nevelésében. Néhány helyen azonban fel kellett lépnünk olyan nézetek ellen, amelyek származás, eredeti foglalkozás, illetve gazdasági, hivatali beosztás szerint akar­ták kategorizálni az elvtársakat párton belül. Sikerült megértetnünk, hogy a párttagok megítélése nem beosztásuk, származásuk vagy foglalkozásuk szerint, hanem a párt politikájáért folytatott harcuk alapján történik; a pártban politikai értelemben minden párt­tag egyenlő; a pártszervezet tekintet nélkül az egyes elvtársak beosztására, minden kom­munista neveléséért, tevékenységéért felelős. 3. / A pártélet jellemző vonásai; A két pártértekezlet közötti időszakban hatékonyabban és következete­sebben érvényesítettük a párt élet l en ini normáit. Szélesedett a párton belüli demokrá­cia, fejlődött a kollektív vezetés, erősödött á bírálat, kisebb mértékben az önbírálat. A p ártdemokrácia fejlődését elősegítette, hogy a KB munkamódszeréhez hasonlóan a helyi tennivalók tervezetét határozathozatal előtt sok pórtszervezet vitára bocsájtotta. A KB 1960 szeptemberi határozatából adódó helyi feladatok kimunkálása, vagy a munkásosztály helyzetéről hozott határozat további tennivalóinak kijelölése igy történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom