MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/248

- 12 4/ Mezőgazdaság: Az országos átszervezéshez hasonlóan Budapesten is befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A nagyüzemi müvelésbe vonható terület 95,1 %-a tartozik szocialista szektorhoz. Budapesten jelenleg 19 termelőszövetkezet működik. A szövetkezetek többsége megfelelően használta fel az állam által nyújtott támogatást. Gazdaságilag, szervezetileg a megszilárdulás utján vannak. A Fővárosi Tanács javaslatunkra kidolgozta a nagyüzemi mezőgazdasági termelés programját a II. ötéves terv időszakára. A termelőszövetkezetek városellátó gazdaságokká fejlődnek, fokozzák a nagyüzemi zöldség-, gyümölcs- és virágtermelést, a húsellátás javítása érdekében a pecsenye-baromfi tenyésztését. A terv-periódusban a szövetkezetek állóeszköz állománya 102 millió forintról 270 millió forintra növekszik. 5/ Egészségügy

: A Budapesti Pártbizottság 1959 februári határozata alapján a Fővárosi Tanács egészségügyi ellátásunk megjavítására összefüggő szervezeti reformok egész rendszerét vezette be. A kórházak, szakrendelők és körzetek együttműködésének megvalósítására bevezették a bel-, a gyermek- és a nőgyógyászati sávrendszert. Ennek eredményeként a területi alapellátás szakorvosi szintre emelkedett. Az uj kórházi beutalási rendelet, a visszarendeléses betegirányitás, a körzeti ápolónői rendszer, az üzemorvosi táppénzbeheiyezés és felülvizsgálat, lényegesen megjavították az egészségügy szervezettségét. A betegségek megelőzése mindinkább érvényesül. A tömeges megbetegedések leküzdésében jelentős eredményeink vannak. Visszaszorították a TBC halálozást. Az utóbbi két évben egy éven aluli gyerek TBC következtében nem halt meg. A gyermekbénulás elleni korsz.erü anyagok alkalmazása óta egyetlen megbetegedés sem fordult elő. A nyári bélfertőzés ellen hozott intézkedések azonban nem jártak kellő eredménnyel. A visszatérő influenza járványokat sem tudtuk még leküzdeni. A főváros tízezer lakosra jutó kórházi ágyellátottsága 1959 óta csökkent. A főváros kórházi ágyain ugyanis igen sok vidéki beteget ápolnak /kb. 2,720.000 lakos ellátását kell vállalnunk/. Sajnos, a fejlesztéshez szükséges népgazdasági hitel az 1959 évi 32,6 millióról 162-re 22 millióra csökkent. A rendelőintézetek túlzsúfoltak. Ezt enyhíti, hogy a III. kerületben uj, korszerű rendelő létesült, más kerületekben pedig bővítették a rendelőket. A szociális otthonok férőhelyeinek száma 4.070-ről 4.655-re emelkedett. A gyógyszertári hálózat kapacitása több gyógyszertár korszerűsítésével és a munkahelyek bővítésével tovább fejlődött. A belső tartalékok terén nem aknáztunk ki minden lehetőséget. %tf