MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/143

-140 ­ez a jó film. Ezt tehát reálisan és normálisan kell értelmezni, de harcolni kell, hogy Kevés legyan a holt tehet a mi népünkön, és ahol ösztönözni való van, ott ösztönözzünk. Ezeket a vezető­ket, megy - úgymond - alkotókat ösztönözni kell, és bátran támasz­kodjunk a mi dolgozó testvéreink igazságérzetére. Mert előfordul mindenhol hitvány ember, a családban, de higyjék el, ezt Önök u­gyanugy tudják mint én, és nem tegnap óta tudják, hogy a becsüle­tes munkásember restelkedik, ha olyan helyen dolgozik, legyen az kicsi, vagy nagy, amelyről ki tudja számitani, hogy évek óta csak teher a népgazdaság számára és nem erő. Az a munkásember ezt res­teli és a becsületes dolgozó paraszt-ember is, a becsületes dol­gozó értelmiségi is resteli. Mi ezeknek a becsületes millióknak az igazságérzetére és becsületére épitve bátran, az ő társadalmi erejükkel kell, hogy sarkantyúzzuk egy kicsit a rosszul dolgozó embereket. Vannak kis dolgok. Megigértem Veres elvtársnak a szünetben, hogy hiába a nagy csengő, valahogy a tanácsot is csak megkritizálom /derültség/ - Emiatt egy dolgot megemlitek. De nem is emiatt, hanem más miatt. El kell gondolkodnunk pl. egy dolgon. A minap olvashattunk az újságban egy hirt, bizonyára mindenkit szivén ü­tött. Megjelent egy napihir, hogy bizonyos ovodásgyermekeket étel­mérgezés következtében kórházba kellett szállitani. őszintén meg­mondva még kommunistának sem kell lenni, csak érző embernek, az ember reszket ilyenkor, hogy holnap már ne jöjjön olyan hir,hogy valamilyen gyerekek meghaltak. Ez szerencsére nem történt. Akkor nem tudom hány napon át vita folyt, kutatták az okokat, valami üstöket néztek meg, keresték, hogy valami fémbeszürődés, bacilus, vagy micsoda idézte elő azt az ételmérgezést. Volt valami, amiről senki sem szólt, egy ujságiró sem, de engem az egész idő alatt foglalkoztatott. Én azt mondom, hogy a mindenit az ilyen emberek­nek, akik mo3t az üstökben, meg mit tudom én hol keresik a beteg­ség okát. Hát én elolvastam azt a menüt és azt mondom: normális emberek csinálják ezt? Hát az volt odairva, hogy majd meg kell vizsgálni, miben volt a hiba, mert aznap az óvodások - tessék meg­érteni - marhagulyást, máglyarakást, uzsonnára pedig gyulai kol­bászt kaptak. Kérdem, hogy kik csinálják ezt, vagy mi ez? Aki konyhában volt már életében és mindeki volt, nemcsak a háziasszo­nyok, néha a férjeket is bekényszeritik /derültség/, az nagyon jól M

Next

/
Oldalképek
Tartalom