MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/111

- 108 Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok gazdasági vezető a mindennapos szervező, irányító munkájét nem kapcsolja eléggé össze a szocialista munkaverseny, a szakszervezetek termelési tömegmunkájával. Ezért a szakszervezeti mozgalom egészének oda kell hatnia, hogy a gazdasági vezetők jobban megértsék és érvényre juttassák, hogy elsődleges érdekük igénybe venni azt a segitséget, amelyet a szocialista munkaverseny, a szakszervezetek termelési tömegmunkája jelenthet az üzem előtt álló feladatok végrehajtásában. Annak ellenére, hogy az üzemi demokrácia érvényesítésében bizonyos javulás tapasztalható, e kérdésben változatlanul lassú a fejlődés. Az a tapasztalatunk, hogy az üzemi demokratizmust leszükitik, ennek egyik vagy másik szervezeti keretére, mint pl. a termelési tanácskozás, vagy az üzemi tanács. Viták is folynak ezekben a kérdésekben, hogy mit tegyünk egyik vagy másik szervezeti formával. Megítélésünk szerint ebben a kérdésben ennél sokkal többről van szó, hiszen az üzemi demokrácia leglényegesebb fóruma és éltető eleme maga a szakszervezeti élet. Az üzemekben a szakszervezeti bizottságok azok a szervek, amelyek felölelik az üzem, a dolgozók egész tevékenységét, s megfelelő jogokkal is rendelkeznek ahhoz, hogy biztosítsák az üzemi demokratizmus érvényre jut ásat. Csak ott lehet fejlett, a dolgozók igényét kielégítő üzemi demokratizmusról beszélni, ahol az üzemi vezetés, az üzemi szervek, az üzem dolgozóira támaszkodva, velük együtt alakítják ki a teendőket és részt-vesznek az üzem gazdasági, politikai életében. Elvtársak ! A szakszervezetek széleskörűen foglalkoznak a dolgozók politikai és kulturális nevelésével. Különösen nagy figyelmet kezdünk fordítani a rétegmunkára, a szakmai és általános műveltség növelésére. Politikai tevékenységünkkel párhuzamosan egyre inkább nevelő szervekké is kezdünk válni, mert az aktivák képzésén tul ez évben szerveztük a szakszervezeti politikai iskolákat, elsősorban az úgynevezett fehérfoltok területén, s csaknem 100 ezer dolgozót részesítünk szakszervezeti politikai oktatásban. Ennek ellenére fokozni kell az erőfeszítéseket azokon a területeken ahova pártszervezeteink kevésbé tudnak eljutni: a munkásszállások, a bejáró dolgozók, a kereskedelem, az