MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962
1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/101
- 98 ilyen helyek, mikor, hol, milyen mértékben nyilvánul meg, elsősorban a nők, vagy férfiak részéről, vagy hogyan nyilvánul meg a politikai aktivitás, azonban biztos vannak olyan területek elvtársak, ahol számban is, munkavállalásban is a nők járnak élen. Ilyen pl. a szülői munkaközösségek. Persze amennyire jó, annyira rossz is ez a számbeli fölény, mert kicsit azt mutatja, hogy nem egyenlő arányban oszlik meg még a szülők között a gyermekek neveléséért érzett felelősség. Viszont - a férfiak védelmében mondom ezt az igazsághoz hozzátartozik, hogy ugyanakkor pl. amikor arról van szó, hogy több napközi otthon kell, akkor a férfiak legalább olyan energiával, - ha nem nagyobbal - kérik, mondják el, hogy ezt a feladatot vegye át a társadalom. És az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ma már ez a kérdés - tehát a bölcsőde, napközi, stb. sem nőügy, mert a pártbizottságok anyagában, a tanácsok, a szakszervezet és sorolhatnám, - a különböző szervek.anyagaiban ezeknek a bővitése iránti igény legalább olyan mértékben szerepel, mint a nőmozgaloméban. Tehát én nyugodtan merem mondani, hogy nem nőügy már a nő kérdés, hanem társadalmi ügy, és - bátran ki lehet mondani - elérkeztünk oda, hogy a mi társadalmunk nemcsak biztosítja a nőknek a férfiakkal való egyenjogúságát, hanem megteremtettük a termelésbe való bekapcsolódás feltételeit is. Az is igaz elvtársak, hogy ezek a feltételek még persze nem mentesi&ik a kívánalmak szerint a dolgozó nőket, a családi, háziasszonyi teendőik alól, és az is hozzátartozik a dolgokhoz és az igazsághoz, hogy állitom, sem a szocialista táboron belül, sem a világon sehol nincs egyetlen olyan főváros sem, mint Budapest, ahol az összes óvodáskorú gyerekek 50 %-á.t egésznapos ellátásban és nevelésben részesitik, intézményesen. Persze probléma még van, és hát az élet még produkál más területen is furcsaságokat. Mert olyan is előfordul, hogy X gyárigazgató a nőtitkárt teszi azért felelőssé, hogy az üzemben kevés a női vezető, de hála isten ott tartunk, hogy ezt lassan el is Ítélik, legyen szó akár nőről, vagy férfiről. A nőket elitélik azért is, ha olyan törek véseík vannak, hogy elkülönitsék ezt a kérdést. Azután elitélik a férfiakat is, akik a női egyenjogúságot nőügyként kezelik, és ha Lenin szavaival akarok élni, azt kell mondanom, hogy ezek a férfiak forditott feministák, a mi társadalmunk elzárkózottjai. Nagyon szépen köszönöm, áem túlságosan nagy türelmüket, pedig ugy }OÁ