MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959

1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/58

- 47 «• őrzés területén, de elvtársak, annál kevesebbet kapunk iparpolitikai vonatkozásban a Budapesti Pártbizottságtól. Marosán elvtárs, a Budapesti Pártbizottság Jelentésében beszélt arról, hogy az ipari üzemekben a pártszervezetek Jogkörét, hatáskörét a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozata szerint bőviteni fogják. De mindjárt fel szeretném hivni a figyelmet elvtársak arra, hogy ettől ne várjunk csodákat. Nyilvánvaló elvtársak, hogy a minisztériumi pártszervezetek jogkörének és hatáskörének kiszélesítése eredményes lesz. Eredményes lesz! De ettől elvtársak nem lehet mindent várni - véleményem szerint mert az ipari tárcákban a vezetők és a dolgozók jelentős része eddig is kommunista volt, ezután is kommunista, és ezek a kommunisták a budapesti pártszervezethez, nem pedig a gödöllői pártszervezethez tartoztak és a Budapesti Pártbizottságnak politikai vonatkozásban többet kellett volna foglalkoznia a minisztériumban dolgozó kommunistákkal. Úgyhogy nem lehet mindent csak ettől az egy szervezeti intézkedéstől várni. Máskülönben, ha jól emlékszem Molnár elvtárs vetette fel azt a gondolatot, amellyel magam is egyet értek, hogy a Budapesti Pártbizottságnak valamilyen hatáskörét a minisztérium felé tényleg meggondolásképen a Központi Bizottság elé kellene vinni, hogy több beleszólása legyen az ipar kérdéseibe, mivel a magyar ipar 51%-a Budapesten van. De fékező tényezők elvtársak, a kerületi pártbizottság munkájában meglévő negativ vonások is. Ezek közül elvtársak én egy kérdést szeretnék megemliteni. Ez a gazdasági épitásünk ösztönző tényezőinek a felhasználása. Itt két ösztönző tényezőre gondolok; politikai és gazdasági,•anyagi ösztönző tényezőre. Az ellenforradalom után a kerületi pártbizottság, véleményem szerint, helyesen használta fel, sőt egy kicsit túlságosan felhasználta a gazdasági ösztönző-tényezőt, a bérezési rendszert, a prémium-rendszert, a nyereség-visszatéritési rendszert, az élüzemeknek járó jutalmakat, és igy tovább. De a munkában kicsit valahogy háttérbe szorultak a politikai ösztönző tényezők. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban egy példát mondjak el. Amikor e kérdést felvetettük egy aktivá ülésen, ahol kb. 250-300 elvtársunk, kőbányai vezető vett részt és feltettem a kérdést az aktivá ülésen: jelentkezzék az az elv* társ, aki két és féléves tevékenysége alatt a szocializmusról;, _ ORSZÁGOS LEVÉLTÁM