MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959
1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/297
Ít-*rto Félj e g y z é a Qallai elvtárs számára. Elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy a beszámoló-tervezetről olyan szempontból nem mondok véleményt, amely stilisztikai, vagy fogalmazási kérdésekből fakad, mert amint mondtad lényegében még nyers vallatnak kell tekinteni. Ugy gondolom, ho;?y egyetértesz abban, hogy a beszámoló jelenlegi terjedelme nagyobb, mint amit a pártértekezleten el lehetne mondani, ezért minden bizonnyal jelsntős szűkítésre van szükség. A beszámoló tartalmi részére vonatkozóan véleményem szerint felveti azokat a fontos kérdéseket, melyekkel helyes, ha a Revíziós Bizottság beszámolója foglalkozik. E kérdésnél csak a téren van hiányérzetem, ho :y nem e volna helyes, ha a beszámoló foglalkozna, érintené a pártapparátus munkaügyeimét, körülményeit, stb. Ezt véleményem szerint a 13. oldalon az első fejezetben, ahol bizonyos utalás van az apparátusra, be is lehetne építeni. Véleményem szerint a beszámolóban elég részletes hely van biztosítva a pártgazdálkodás pozitiv ős negatív elemzésére, valamint az ügykezelés kérdésére. Itt talán azt vetném fel, hogy helyes lenne gondosabban elemezni a tagdíjbevétel terén történt lényeges változást, mely az elmúlt évek során pártunkban végbement, ós ezért helyes lenne ha a tagdíjbevétel alakulását nemcsak az 1953-as adatokkal hasonlítanák, hanem pl. az 1956. augusztusi adatot az 1959-es augusztusi adattal, amikor a fele párttagság lényegében, ugyanannyi párttagdijat fizetett, mint 1956.-ban a párttagság. Véleményem szerint zavart okozhat, ha a beszámoló a kis és magas keresetűek hozzáállásét a tagdíjfizetéshez a leirt módon vetne fel, mert igaz ugyan, hogy a kis keresetű dolgozók képezik a tulfizető párttagok többségét, de a magas-keresetü párttagok tagdíjfizetésének alakulása terén az 1958-as esztendőhöz viszonyítva** ez évben-lényeges javulás következett be. Az 1959-es júliusi tagdíjfizetés felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy jelenleg a pírttagság jelentős részét képző középső kategóriák /a 3.000 Ft.-os keresetűek/ területén is jelentős a változás, mert mig 1953-ban a párttagság 14.8 %-a fizetett a Szervezeti Szabályzat alatt, addig az 1959-es felmérés már azt bizonyítja, hogy csak 6.1 % fizet alatta. Meggondolandó, hogy a legalkalmasabb példa-e a Landler J. Járműjavító példájának leirt módon való felvetése, esetleg olyan formán, ahogy a beszámolóban próbáltam javítani. A párt épületeinek, berendezéseinek felújításával helyes lenne esetleg számadatokon keresztül megmutatni miiven jelentős károkat okozott a budapesti pártmozgaíoraban e téren is az ellenforradalom, illetve, hogy azóta, milyen erőfeszítéseket tettek a párt3zervek, milyen összegeket fordítottak egyrészt a károk helyrehozatalára, másreszt a pártházak kulturáltabbá tételére. E téren helyes lenne felvetni, ho ( y néhány helyen XXII., X., XX, kerületekben a pártkörzetek rendben zatalára társadalmi munkát is biztosítottunk. ORSZÁGOS UEV&TÁK ? 3 ^ . Mi v
