MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959

1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/110

- 99 venni, ami a saját erőforrásainkat illeti. Mi ugy gondoljuk, hogy legjobban a szocialista országoktól vehetünk példát. Ha a Szovjetunióban, vagy Kinában egy beruházás kezdődik, az rendszerint azzal fejeződik be, hogy rövidebb idő alatt és kevesebb összeggel állítják elő, mint amennyivel kezdődött. A most készülő 15 éves lakásfejlesztési tervünkben igy irányelvként tűztük ki, hogy az épitkezések lehetőleg ott legyenek, ahol a munkások dolgoznak.iS terv megvalósítása során természetesen igen komolyan figyelembe kell venni a közmü-ellátás és a közlekedés problémáit is. A véleményünk az, hogy a 15 éves lakásépítési program nemcsak épitése kapacitásnövelést követel anyagban, munkaerőben, stb-ben, hanem egyben épitósi kapacitás-takarékosságot is. Szén a téren is igen komoly tennivalók vannak a tanácsnál és minden vonalon az épitkezések területén. Legyen szabad egy példát mondanom, Budapesten és az országban tapasztalták az elvtársak, hogy mind szélesebb méretekben képezik ki a házak és az üzletek homlokzatait kőburkolattal. Az épitési osztály megállapítása szerint kb. 2 hete tárgyaltunk erről a kérdésről, s nagyon komolyan fellépünk - egy ilyen kőburkolat négyzetmétere 5oo Pt-ba került. Az. u.n. szinesburkolatért amely uj és festékkel együtt kerül a falra, ezért nevezik szinesburkolatnak, nem kerül többe, mint 5o egynéhány forintba. Egyesek szerint a kőburkolat örökéletű, de nézzük csak meg a Belügyminisztérium kőburkolatát, máris le kellett cserélni, de nemcsak azt, hanem egyéb helyeken is. Szakértünk megállapítása szerint nem igaz, hogy ez örökéletű, hanem nagyon rövidéletű az örökélethez képest és nem érdemes ezzel foglalkozni, nem kifizetődő, tul drága. Maga a nemes burkolat több mint lo évig eltart. Ha a takarókossággal foglalkozunk;, akkor ezen a téren még nagyon komoly megtakarítani valóink vannak - de még más területeken is. * Fővárosi Tanács részéről a magunk területén minden intézkedést megtettünk. Marosán elvtárs megemlítette, hogy az ipartelepítés következtében az ország lakosságának majdnem 2o %-a Budapesten él. A lakosság száma 195o-től 1958-ig 15 %-kal emelkedett, a lakások száma 7,5 %-kal. Itt meg kell emlitenem azt a furcsa helyzetet, hogy a vidéki ipari szervezetek nagyrészének Budapesten valamilyen formában irodáik, épületeik vannak. Ezidő szerint vidéki vállalatok majdnem ezer helyiséget és kb, 3o.6oo a* területet foglalnak el, valamint többezer embert kötnek Budapesthez. A Borsodi Szónbányászati Trösztnek pl. a II.kerületben van helyisége, a Debreceni Csapágygyárnak a II.kerületben van helyisége, a Borsodi Vegyikombinátnak a Haris-közben, a ffcudabányai Vasérc* ORSZÁGOS LEVÉLTÁR