MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1957

1957-06-08 1. öe. - 1957_PE 1/67

- 67 6¥ Én 2 hónapja dolgozom uj beosztásomban. Meg kell mondani, nagyon meglepett, hogy amikor a törvénysértések felszámolása folyamatban volt, nemcsak azokat engedték ki a börtönökből, akiket különböző ügyekben elitéltek, hanem azokat is, akik vad, fasiszta elemek voltak. Ilyen volt pl. Király Béla, aki szeptemberben szabadult. De más elemeket is szabadlábra helyeztek, akik a munkáshatalom ellen törtek az első adandó alkalommal. Tehát ez a politika mindkét oldalról gyengitette a proletárdiktatúrát. Hogyan állunk a másik elhajlással, amely pártunkban ezeknek az embereknek a részéről a munkásosztály ügyének elárulásához vezetett? Ezek az elemek frakd ós tevékenységet folytattak a pártonbelül. Akik nem voltak bent, kivülről támadták a pártot, mig ezek belülről bomlasztották a párt tevékenységét. Felmerül a kérdés, miért nem tudott megbirkózni pártunk ezzel az elhajlással, miért nem tudta leleplezni, miért nem ismerte meg a párttagság ennek az elhajlásnak igazi természetét? Meg kell mondani, mert hiányzott a mélyen szántó elméleti munka, amely felfedte volna és igazolta volna a párttagság előtt, hogy hol, milyen esetekben milyen ügyekben képviselték az elhajlást és a revizionista nézeteket. 1954-ben pártiskolán voltam. Nekünk magunknak kellett kikeresni, hogy Nagy Imre nézetei között - könyvében amelyet ha jól tudom lo év története cimen irt - a parasztpolitikában milyen kérdésekben szerepelnek jobboldali elhajlást mutató nézetek. Tehát nem győzték meg a párttagságot arról, hogy azok az érvek, amelyet ők használtak, jól kimutathatóan jobboldali elhajlásra vallanak, és később a politikai eszközök helyett adminisztratív eszközök alkalmazására került sor. A párttagságban ez azt a hiedelmet keltette, hogy ezekkel szemben nem indokkal jártak el. A tagság ugyanis nem ismerte ennek az elhajlásnak a természetét és később, amikor a harc kiéleződött - 1956. nyarán és őszén - akkor nem volt eszmei tisztázás, nem folyt eszmei harc e nézetekkel szemben. A revizionizmussal szemben egyetlen elméleti munka sem jelent meg nálunk ebben az időben, ellenben megjelentek az Irodalmi Újság különböző cikkei, amelyekkel szemben annak idején a pártaktivákon állást foglaltunk ugyan, de egyidejűleg mélyen szántó elméleti munkára is szükség lett volna. így vezetett ez a munkásosztály ügyének elárulásához.