MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1957
1957-06-08 1. öe. - 1957_PE 1/6
& - 6 sainak a jelentősége elsősorban azért, mert a múltban is, a Horthy időszakban és a felszabadulás óta is a forradalmi mozgalom központja hazánkban Budapest. Az ország forradalmi munkásságának zöme itt él, itt dolgozik, itt harcolt már a Horthy időszakban is az ellenforradalommal szemben, a felszabadulás óta pedig küzd és harcol az uj társadalmi rend, a szocialista Magyarország megteremtéséért. Ennek a küldöttértekezletnek igen nagy jelentősége azért is, mert az ellenforradalom elsősorban Budapestre összpontosította erőit, elsősorban itt próbálta megvetni a lábát és a győzelmét itt akarta biztosítani. Ugy gondolták, hogy ha övéké lesz Budapest, övéké lesz - • az egész ország. Nos, ez a számitásuk nem vált valóra, Budapest nem lett az ellenforradalomé, s Budapest, amely több mint félévszázada a forradalmi munkásmozgalom erődje, mindörökre az is marad. Az ellenforradalom igyekezett megrágalmazni a budapesti munkásokat is. Azt állitotta, hogy Budapest nagyüzemi munkássága fegyveresen kelt fel a népi hatalom ellen. Hőst 6 hónapi munka után és az eredmények alapján láthatjuk, hogy a helyzet merőben más mint ahogy azt az ellenforradalom beállitotta. Október végén és november első napjaiban sajnos a forradalmi munkásosztály nem állt fegyverben. Ha a munkásosztály vagy annak egy része fel lett volna fegyverezve Magyarországon az ellenforradalmi erők - meggyőződésünk szerint - meg sem mozdulhattak volna. Októberben és novemberben Nagy Imre és Losonczy árulása segitségével a gyűlölt, kiszipolyozó Horthy-rendszer levitézlett figurái - élükön az eszelős Mindszenty hercegprímással - vonultak fel fegyveres hordáik kíséretében a népi hatalom megdöntésére. Az ellenforradalom októberben is, novemberben is és azóta szüntelenül azt hangoztatja, hogy a MSzMP. vezetősége és a forradalmi munkás-paraszt kormány elszakadt a tömegektől. Nekünk és az ország egész népének, de a külföldnek is az utóbbi hónapokban bőven volt alkalmunk megmutatni a világnak, hogy elszakadt-e a pártvezetés a tömegektől, va n-e a pártnak komoly tömegbefolyása. A mi történelmi fejlődésünk ugy hozta magával, hogy nagy forradalmi nemzeti ünnepeink a a tavaszi hónapokra esnek. Március 15.-e, Március 21.-e, Április 4.-e Május l.-e a legnagyobb nemzeti és nemzetközi ünnepeink. Ezek az ünnepek mind-mind kedvezőbb lehetőséget szolgáltattak arra, hogy a magyar dolgozó tömegek kinyilvánítsák Őszinte érzelmeiket a párttal i 0MZAGO8 CBV#LTA«
