MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1957

1957-06-08 1. öe. - 1957_PE 1/146

jában többet adtak a budapesti mozgalomnak, mint a vidékinek, csak nem tudták eléggé felhasználni az elméleti cs gyakorlati utnvtatAsokat. Femcsak a politikai zűrzavar volt nagyobb Budapesten, Si a L szervezeti bizonytalanság io. Túlzott volt a pártapporátus leépítésé, és ennek is meg kellett az árát fiattal* Est csak menetközben lehetett látni és kijavítani á gyakorlati tapasztalatok alapj n. A dciniiő fordulatot a budapesti mozgalomban két eseményhez köthetjük; az agyHe a coepeli provokáció leverése, a másik a csepeli munkúsgyülás sortartása* Ezt követte március 15-én a KOK jelszó teljes esőűje, majd a március 29-i négy nagygyűlés, az ápriJ li8i munkásgyülések, majd "betetőzte május l-e hatalmas politikai sikere. Ezekben az akciókban n^ert kifejezést, hogy a munkásosztály értelméhep és érzelmeiben változatlanul a proletárdiktatúra hive, a szocializmus építését akarja. A pártért folytatott harc Budapesten volt a legélesebb. T.inden párttagért harcolni kellett. Lassan folyt a szervezés áprilisig, akkor minőségi ugrás következett be és májusban már egészséges fejlődés bontakozott ki. A május 25-i helyzet szerint a budapesti párttagság létszáma SCO •, M KEC tagság 33.1 - . Ibből 33.557 a fizikai munkás. Ez a jelenlegi párttagság 34.6 /-a, és 0.3 ;'—kai jobb az MEP arányánál. Az W, rijlőóésében április 1- élihez viszonyitva a munkások aránya feltétlenül javuló tendenciát mutat, /üe még mindig 66.852 volt UXB tag fizikai munkás ma sem tagja a pártnak./ Az uj párttagok száma 0.163, öaszpárttagságunk 8.4 y-—a. A kiemelt 3o budapesti nagyüzemben dolgozók létszámához viszonyitva az UDP tagsága az öaszdolgozók 35. -a volt, az I-z; I tagsága pedig mindössze 11.8 . . Ezekoen az üzemekoen a volt 1112* tagság 29.1 /'—a kérte csal: