MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1957

1957-06-08 1. öe. - 1957_PE 1/142

• 17A Szociáldemokrata Párt átmeneti léte hozta ezt magával. mkásosztályunk egyre jobban megérti, hogy a munkásegység megbontása csak az ellenségnek használna, veszélyeztetné vívmányainkat, áldatlan testvérharc forrása lenne, visszaesést jelentene a munkásmozgalomban. A harcot szüntelen folytatnunk kell az egysé.^bontás bármilyen kísérlete, bármilyen megnyilatkozása ellen. A harc legfőbb fegyvere itt a türelmes, felvilágosító munka, amelyet minden erővel fokoznunk kell, Mindenkinek tudnia kell, hogy a Szociáldemokrata Párt a mai viszonyaink között az a faltörő kos volna, amely nyitogatná az utat a többi ellenséges pártok el^tt. t Világosan meg kell mondanunk, hogy a többpártrendszere nálunk nem időszerű. A Kormány a fegyveres felkelés leverése után legelső feladatának tekintette a munkabérek felemelését. Megtettük ezt annak ellenére, hogy fogtak a sztrájkok, ami óriási anyagi károkat okozott. Megtettük, mert ugy láttuk, hogy az érintett rétegek béremelése mindenképpen indokolt. Szembeszálltunk azonban azokkal a túlzott követelésekkel, amelyeket a munkástanácsok követeltek az ellenforradalom irányitása alatt. A munkásosztály később maga is észrevette, hogy bizonyos természetbeni járulékok követelésével az ellenforradalom tulajdonképpen szembe akarja állitani a munkásosztály különböző rétegeit. Amikor az élelmiszeriparban ós a textiliparban dolgozók különbozf) juttatásokat követeltek, a munkásosztály más rétegeinek az életszínvonalát támadták. Ltert milyen üzemi természetbeni juttatást lehetne például adni a vasmunkásoknak? , OMUAOOS UVáuM