MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989

1989-04-24 228. öe. - 1989_PB 228/39

2, sz. melléklet Gondolatok a lakóterületi pártmunka elmúlt 40 éves tapasztalatairól a fővárosban. (Tájékoztató háttéranyag) A felszabadulás után a lakóterületen dolgozó MKP szervezetek politikai bázist jelentettek a hatalomért folyó harcban. A lakóhelyen folyó politikai munkában a kommunisták mint ház, vagy tömbmegbizottak, iskolai összekötők, szülői munkaközösségek tagjai vettek részt és ezen keresztül voltak kapcsolatban a lakossággal. Emellett a körzeti párthelyiségek a kulturális rendezvényeken keresztül számos pártonkívüli "munkásotthonává" váltak. A pártegyesülés után a BPB arra törekedett, hogy a körzeti pártszervezeteket a lakóterületek politikai irányító központjaivá fejlessze. Ez azonban már ekkor párosult a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek egyfajta szembeállításával, amely később erősödött. Ennek fő oka az a felfogás és gyakorlat volt, amelyben az üzemek politikai jelentősége állandóan növekedni fog. Ellentmondásos volt az irányító szerep értelmezése is. Ugyanis a testület azt javasolta, hogy minden tömegszervezeti rendezvényt a párthelyiségben tartsanak, másfelől pedig megszüntette a körzeti pártszervezetek kulturálisklubszerű tevékenységét. Ezzel viszont lazult a pártszervezetek és a lakosság kapcsolata. A kulturális tevékenység megszüntetésével arra törekedtek, hogy létrehozzák a társadalmi és tömegszervezeték területi csoportjait, pl. házmegbizottak, lakóbizottságok, békebizottságok, Szabad Nép körök, stb. Már ekkor megfogalmazódtak a ma is létező gondok egy része. - az üzemekben dolgozók között csökkent a lakóterületi munka presztízse; - akik csak tehették az üzemi, munkahelyi pártalapszervezetekbe léptek be; 33