MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989
1989-02-06 226. öe. - 1989_PB 226/20
- 3 teljesítményt, tudást, alkotást elismerő politikai gyakorlata adhat garanciát az értelmiség számára az együttműködéshez. Igényli, hogy az együttműködést vállaló felelős értelmiségi kollektívák szakmai és politikai kontrollt gyakoroljanak munkája fölött. Vállalja a kölcsönös kritikát, a vitát és tiszteletben tartja - nem kívánja átvállalni - a szellemi műhelyek, kollektívák és személyiségek saját politikai felelősségét. Vállalja az érdekek feltárását, egyeztetését, ütköztetését és politikai képviseletét. A Budapesti Pártbizottság ugyanakkor nem vállalkozhat arra, hogy az értelmiség szakmai, egzisztenciális problémáit megoldja, nem veheti át a különböző értelmiségi rétegek szakmai, érdekképviseleti szerveinek, szervezeteinek funkcióját. 3. A fővárosban mintegy 200 ezerre tehető a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, vagy az ilyen végzettséget igénylő munkakörben dolgozók száma. E jelentős társadalmi rétegen belül - a látszólagos egység ellenére - számos eltérés van a tevékenység tartalma (alkotó, reproduktív, közvetítő, alkalmazó), a munkaszervezetekben elfoglalt hely, az egyes rétegek nagysága, más társadalmi csoportokhoz viszonyított aránya alapján. Az értelmiség tagolt társadalmi, politikai, világnézeti szempontból, a különböző szakmai iskolák, irányzatok, illetve nemzedéki hovatartozás alapján. Tartós összekötő erő a különböző értelmiségi csoportok között a tudás tisztelete, az innováció, a nyilvánosság és demokrácia igénylése. Az értelmiség jellemzően az egyes társadalmi szférákban, ágazatokban mutatja meg sajátosságait, problémáinak, gondjainak többsége egyszersmind egybeesik az adott ágazatok problémáival. Ebből következően az értelmiségen belül is komoly érdekellentétek feszülnek. Az utóbbi években egyre jobban érzékelhetőek a költségvetési és a gazdálkodói szféra vélt vagy valóságos érdekkülönbségei. Növekvő társadalmi, politikai feszültség forrása, hogy a fővárosi értelmiség jelentős rétegeinek alig van módja saját munkaereje újratermelésére. A folyamatos szakmai, politikai önképzés, továbbJJ2