MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989
1989-03-13 227. öe. - 1989_PB 227/40
- 4 minél magasabb az egy főre jutó jövedelem, annál erőteljesebb a reáljövedelem mérséklődéssé /lecsúszás/. Ez főleg a személyi jövedelemadórendszer hatása; 1988-ban igen erősen, 1989-ben valamivel gyengébben érvényesül. A leginkább csökkenő reáljövedelmű háztartások között relatíve sok a fővárosi. Ez főleg 1989-re igaz, az áremelkedés szerkezetével /alapvető élelmiszerek, városi tömegközlekedés/, illetve az SZ3Aval függ össze. /A jövedelmek több mint 20 %-kal meghaladják az országos átlagot./ A gyerekek száma szerint vizsgálva, az egy- és kétgyermekesek helyzete romlik viszonylag a legerőteljesebben. Itt az eltartottak reálhelyzetet rontó hatása már igen, a szociálpolitika védőhatása viszont még nem érvényesül. A fővárosban élő inaktívak várható reáljövedelemcsökkenése 1,2-1,5 % ponttal nagyobb az országos átlagnál. A lakáshozjutás feltételei erőteljesen romlanak. Az említett lecsúszó rétegek /közepes- és magasabb jövedelműek, budapestiek, egy- vagy kétgyermekesek/ között nagy számban találhatók olyan háztartások, amelyek eddig erőltetett felhalmozással képesek volttak az első vagy a nagyobb lakáshoz szükséges összegek előteremtésére. Ez a képességük határozottan mérséklődik. Azoknál, akiknél a lakáshozjutás reménytelenné válik, a felhalmozás helyett jövedelemelköltés, esetenként költekezés valószínű. Ugyanakkor a lakástulajdon korlátainak lazítása a kO