MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988

1988-03-25 217. öe. - 1988_PB 217/11

hatékonyabb működtetését megoldani, és hogyan lehet olyan vegyes tulajdonformákat kialakitani, amelyek jól illeszkednek a szocializmus vegyes gazdaságába. Pl. ilyenek hogy külföldi tőke és hazai vegyesvállalkozások. A másik ugyancsak ilyen vegyestulajdonú működés, hogy idehaza a szocialista tulajdonban lévő - és egyéni tőkék találkoztatása, a termelési befektetésekbe. Ezt nevezné úgy ez a társulási törvény, hogy vegyestulajdon, s valószinű, hogy ennek a megfontolása a pártértekezleti dokumentumokba belekerül. Ez vizsgálat alatt van, a Politikai Bizottság egy esetben tárgyalta, nagyon sok kérdés van természhetesen ezzel kapcsolatosan, de valószinű, hogy érdemes a pártértekezleten is véleményt cserélni fölötte, hogy helyes vagy nem helyes ilyen lépésre elszánni magunkat. A következő kérdés az egypártrendszernek az ügye. Meg kell mondani, hogy senki nem igényelte a felszólalók közül a központi bizottsági ülésen a többpártrendszernek a kiépítését. Azt viszont mindenki, hogy ha egypártrendszer viszonyai között akarunk dolgozni, hogy annak az egy pártnak tökéletesen kell működni, úgy kell funkcionálnia, hogy betöltse mindazt a szerepet, amit egy pártnak be kell töltenie a társadalom irányításában és vezetésében. Tehát nem lehet megelégedni a jövőben azzal, hogy saját magunk deklaráljuk a párt veztő szerepét, hanem ennek a gyakorlatban érződnie kell, a valóságban kell léteznie, - nem segíthet az sem a jövőben, hogy ez az Alkotmányba bekerült. Volt olyan vélemény is, hogy az Alkotmányba kerülése ennek a kérdésnek inkább az elkényelmesedéshez vezetett, mint naponta megdolgozni azért, hogy érvényesüljön ez a vezető szerep. A párton belüli állapotokról a következők hangzottak ott el: és én itt érzem, hogy a párt vita tükröződött a Központi Bizottság anyagaiban és vitájában is, mivel ilyen vélemények voltak; hogy a M