MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988

1988-05-31 220. öe. - 1988_PB 220/16

- 12 A másik megjegyzésem. Értem én a logikát egy aspektusból. Ez a logika elég goromba, de fogalmazni sem nagyon lehet túl finoman. Úgy fogom fel - abból indulhattak ki, - én nem voltam ott a zárt ülésen, nincs hozzá kompetenciám, - de úgy gondolom, hogy a logika lényege az: ha a leköszönő első titkárt a KB-ból visszahozták, akkor az új ne legyen olyan, akit a KB-ba kooptálni kell. Én nem értek személy szerint ezzel egyet. T.i. ez a gondolkodásunkat, az utánpótlás felelős keresését leszűkíti. Tisztább képletnek tartanám, ha mi gondolkozhatnánk minden sarzsin, PB tagjainkban, KB tagjainkban, nem KB. tagjainkban, és kiválasztanánk ténylegesen a legjobbat. Van időnk, nem lövik most a Köztársaság téri pártházat, nem kell elkapkodni, nyugodtan végiggondolhatjuk és két hét múlva nyugodt lelkiismerettel választunk és szavazunk. Peják Emil; Lényegében ugyanezt akartam mondani, minden spekulatív elemet tegyünk félre, a jelölőbizottság egyetlen egy szempontot képviseljen, a Budapesti Pártbizottság élére való tekintélyes a budapesti pártmozgalom és a PB bizalmát élvezze. És az összes többi másodlagos. Somogyi Sándor: Magam is a jelölőbizottság munkájának teljes szabadsága mellett szólnék azzal, hogy a jelölőbizottság minden tagját ismerem és én bízom abban, hogy ezek az elvtársak megfelelő politikai érettséggel, minden ésszerű dolgot figyelembe fognak venni. Nem tartom magam sem véteknek azt, ha olyat fognak találni, akit pótlólag kell választani, mert rendkívüli helyzet állt itt elő és a rendkívüli helyzet lehe, hogy rendkívüli megoldásokat követel. Ugyanebbe az ésszerűségbe tartozik bele a kettős javaslat. Ezt sem mondanám úgy, hogy mindenáron muszáj. Ezzel már kezdünk élni. Ha a helyzet olyan, hogy több jelölt alakul ki a jelölőbizottságban, akkor többes jelölés van. /<o