MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988
1988-04-23 219. öe. - 1988_PB 219/150
- 144hogy azt az ottani szerkesztőknek is módjuk legyen tanulmányozni. Hiszen itt ténylegesen olyan kérdések, javaslatok hangzottak el, hogy ennek a világ-szocializmusnak az összes fájdalmát, búját, baját, örömét és kudarcát áttekintették. Teljesen jogosan, hiszen ezek az előterjesztések erre kínálták a lehetőséget, csábítóak arra, hogy mindenről beszéljünk. Véleményem szerint a Budapesti Pártbizottságnak abban kell állást foglalni, hogy az Országos Pártértekezlet a kibontakozás fő kérdéseire összpontosítsa a figyelmét. Én fontosnak tartom, hogy azokat a csoportosításokat erősítsük, hogy mi az, amit rövid távon meg lehet itt oldani. Milyen kérdések azok, amelyeket ki kell dolgozni a XIV. Kongresszusig, és melyek azok, amelyeket most el kell indítani, de időigényüket tekintve a XIV. Kongresszus utáni időszakra is tulajdonképpen kinyúlnak vagy kitekintenek. Másrészt pedig ténylegesen tematikájában is szűkíteni kellene. Lehetőleg a kibontakozási programunknak egy sokoldalú megerősítésére vol na szükség, amit tavaly elfogadott a KB és a parlament. Azzá is, hogy nemcsak megerősítésére, hanem esetleg kiegészítésér hogy ezalatt a 3-4 esztendő alatt, de főleg a következő kong resszusig milyen kérdésekben kell döntéseket hozni. Itt szó volt arról: hogy ellenőrzés, hatalom, tulajdon, állam, párt, osztályszerkezet, rengeteg olyan kérdés, amely egyrészt ideológiai természetű, tehát a további vitáknak a kérdése. Másrészt véleményem szerint arra szabad és kellene a pártértekezletnek vállakozni, amiben tényleg megnyugtató, egyértelmű, követhető válaszokat tud adni, amivel segíteni tudja ennek a helyzetnek a feloldását, amelyben jelenleg dolgozunk. Ezért tehát nekem az a javaslatom az összefoglalóban, hogy mindazokat az észrevételeket, amelyek elhangzottak, az országos állásfoglalás-tervezethez, azokat a Budapesti Pártbizottság úgy,ahogyan elhangzottak, minősíté /ZO