MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988
1988-04-23 219. öe. - 1988_PB 219/88
- 82 tosnak ezt a megkülönböztetést, mert a hangulat valami képlékeny, akár pillanatonként is változó, szubjektív valami, ami spontán módon.az emberek érzelmei alapján alakul ki, és tulajdonképpen igazából nem is biztos, hogy komolyan kell venni, hiszen ma ilyen, holnap olyan. Én azt szeretném mondani, hogy ennek a hangulatnak véleménnyé formálása politikai harc, politikai viták eredménye. Tudatos felelősségünk van abban, hogy az, amit végülis az országos pártértekezlet elé terjesztünk, az a párttagság véleménye legyen, és ne pil lanatnyi hangulata. Ez azt is jelenti, hogy igényelhetjük mondandónk komolyanvételét, s azt is, hogy vállaljuk egyébként a tagság körében is esetleg népszerűtlen, nem mindig egyetértő álláspontok képviseletét. Mi ezt a gyakorlatot folytattuk a viták során, s meg kell mondanom Önöknek, hogy nem volt konnyü lecke. Nem volt könnyű lecke higgadtan tűrni az esetenként csapongó érzelmeket, s nem volt könnyű nem megsértődni akkor sem, amikor esetenként nekünk, helyi vezetőknek is olyan jelenségekért, magatartásokért kellett vállalnunk a felelősséget, melyekről tudtunk, hogy közvetlen részünk nem volt benne. Mégis képviseltük álláspontunkat. Ezzel, hogy azt.ami jogos felvetés volt elfogadtuk, sikerült hitelt szerezni annak, hogy ha valamire érvek alapján azt mondtuk, hogy ez túlzás, szubjektív és nem felel meg a valóságnak, akkor ezt vissza is lehetett utasítani. Volt néhány más eleme is a munkamódszernek, amit alkalmaznunk kellett. Engedjék meg, hogy mondjak két példát erre. Az egyik, mi a pártbizottsági ülésünk előtt éjszakai, hétvégi rohammunkával készítettük el a pártbizottság állásfoglalástervezetét. Azért, mert nem írtuk meg az állásfoglalás-tervezetet mindaddig, amíg az utolsó pártbizottsági ülés, az utolsó küldöttgyűlés anyaga is a kezünkben nem volt. Nem mintha nem tudtuk volna előre azokat a fő politikai hangsúlyokat a viták első szakasza alapján, melyek várhatóan ezekben is meg fognak jelenni. Elsősorban azért tettük ezt, mert úgy ítéltük meg, hogy ma olyan a helyzet, olyan a i*
