MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988

1988-03-25 217. öe. - 1988_PB 217/59

-Ibolyán dolgok vannak, ugye, hogy a teljes egyetemi autonómia , jegyében leírják, hogy és a párt mindenféle beleszólásának, beszámoltatási jogának, káderhatáskörének az azonnali megszüntetése, dehát ezek még nyomatékosabban vannak irva, mint ahogy én mondom. Aztán olyan, hogy a szabad tantárgy, nem jól mondom, a szabad tanválasztás, ami a tanár részéró'l azt jelenti, hogy minden vezetó'oktató azt oktat, amit akar. Halkan mondom, hogy i ez sajnos igy is van, dehát.... M^^V) oldalról ezt érdemes lenne végiggondolni. A diák számára pedig azt, hogy ő azt tanul, amit akar, ezt meg társadalmi, gazdasági, racionális oldalról lenne érdemes végiggondolni. Szóval ezek olyan irányba viszik el gyerekeink gondolkodását, egy nagyon fontos réteg politizálását ebben az időszakban, amit nem lesz könnyű megfékezni, nem lesz könnyű más irányba fordítani, mert nagyon elszaladtak a dolgok, de ugyanakkor katasztrofálisai rossz irányba viheti a mi törekvéseinknek a befogadását a pártértekezlet szándékaínak a megértetését, majd elfogadtatását. Hát annyit szeretnék még mondani, igy a vége felé haladva, hogy a tömegkomm

unikáció egyes pontjain is nyugtal

anító jelenségek jelennek meg. En ezzel kapcsolatban - azt hangsúlyozom, hogy ezekró'l a gondokról igen mértéktartóan kell beszélni. Tapasztaltunk elterjedni olyan véleményt, mintha a párt általában vagy konkrétan a budapesti pártmozgalom vagy annak egyesei, azok ugye támadnak a tömegkommunikációt. Még ki szeretnénk jelenteni, hogy nem támadjuk a tömegkommunikációt a politikai munkának ez olyan természetes része, nem is szövetségese, része, amit esztelenség igy felfogni, hogy egyáltalán támadja, de egyes jelenségeit igenis támadni kell. Támadni Kell S°^