MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988
1988-03-25 217. öe. - 1988_PB 217/29
24 Itt kezdődött megint az élesedése a pluralizmusnak, mint felfogásnak. Itt vált teljesen világossá, hogy lehet pluralizmusról beszélni és létező pluralizmust elfedni, utána ezt egyre hangosabban kifejezni, de valahol megjelenik ennek a politikai vetülete is. Tisztázni kell, hogy a társadalom hajlandó-e elismerni-és akármelyik politika hajlandó-e elismerni-politikában pluralizmust? Tehát a politika,B r rratalom kérdésében lehet-e pluralizmust elismerni? Ez a vita felerősödött a tézisvita kapcsán is, de mondom azért akarom az egészet áttekintésében jellemezni, hogy világosan lássuk, hogy nem a tézisek közreadásával kezdődött el Magyarországon az intézményrendszer és a párt vezető szerepének vitája. Majd ezt követően jelentek meg a "nagy" társadalmi kérdések, aminek a kérdését a párt egy ideig nem fogadta el, vagy nem kezdeményezte mint a reform folytatása - nem a párton belül kezdődött el ennek a legélénkebben a vitája, - a pártra áttevődött, yagy ilyen a nemzettudat kérdése, a hazafiság. Ezek most mind felerősödtek, amikor mi a tézisvitát folytattuk. De tudnék olyanra is utalni, mint a szegénység kérdése, megléte a társadalomban, vagy az új gazdálkodási formának a jelenléte, egyáltalán bevezetése akár mezőgazdaságban, akár iparban óriási vitát váltott ki a párton belül is, a társadalomban is, Ahogy Havasi elvtárs is emiitette, ideológiai vetületek is gátoltak gazdasági előrehaladást, gazdasági formák bevezetését. S a legutóbbi időszakban felerősödött egy másik kérdés ez az egypárt több párt kérdés vitája, íerm észetesen az egypártrendszer vitája - Havasi elvtárs mondta, hogy a Központi Bizottság ülésén nem merült fel senkiben a több párt kérdése, mint szükséglet - a budapesti pártszervezetekben folytatott vitáknál ez elhangzott. A párttagság döntő többsége nem fogadta el ^3
