MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987
1987-02-09 210. öe. - 1987_PB 210/95
- 5 bevonása, közös vállalatok létrehozása, a gépbérleti konstrukciók lehetőségeinek célszerű hasznosítása. A budapesti ipar fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek az elektronizáció, a robottechnika alkalmazására, az anyaggazdálkodás és technológia korszerűsítésére, az energiafelhasználás racionalizálására, a melléktermék- és hulladékhasznosítására vonatkozó programok. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártás fejlesztési ráfordításainak 60 %-a; az elektronikai alkatrész- és részegység-gyártás teljes fejlesztési előirányzata lényegében a fővárosi székhelyű gazdálkodókhoz kötődik. A tőkés export bővítését célzó pályázati rendszer keretében a budapesti iparvállalatok mintegy 550 millió dollár többletre vállalkoztak. Jelentősek a tartalékok a korszerű kapacitások kihasználása, az élőmunka termelékenységének javítása terén. A munkafeltételek, a szervezettség, munkafegyelem javításával a hasznos munkaidőalap mintegy 8-10 %-kal növelhető. További lehetőségek vannak a gazdálkodó szervezeteken belüli létszám-átcsoportosítás, a nagy hatékonyságú gépek, berendezések műszakszámának növelése terén. Ezt szolgálja a kisegítő tevékenységekben /anyagmozgatás, javítás, karbantartás/ lekötött munkaerő kiváltása korszerű technikával és átirányítása a közvetlen termelésbe. A budapesti ipartelepeken azonban továbbra sem nélkülözhető a környező településekről naponta bejárók foglalkoztatása. Az iparszerkezet átalakítása, a munkaerőhelyzet feszültségeinek feloldása azt igényli, hogy a népgazdasági tervhez igazodó budapesti ipari létszámcsökkenés mellett, azt lényegesen meghaladóan csökkenjen az ipari munkahelyek száma. Ennek eszközei a technikai felszereltség növelése, a robottechnika, az elektronizáció széles körű alkalmazása. A munkaerőigények csökkentéséhez a gépiparból, a könnyűiparból és kisebb mértékben a vegyiparból indokolt munkahelyeket kitelepíteni. A kitelepítés összekapcsolható az iparhiányos, gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésével, felhasználva az erre elkülönített állami és területi forrásokat, pályázati lehetőségeket. Az új munkaterületekre történő átcsoportosítás az állóeszközök mintegy felének további hasznosítását feltételezve is jelentős többletberuházást igényel. Ennek egy részét a tervidőszakban elérhető jövedelemtöbblet biztosítja, a hiányzó forrásokat azonban meg kell előlegezni. A munkaerőmozgás irányítottabbá tételéhez céltudatos intézkedések szükségesek, 45"
