MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987
1987-06-15 212. öe. - 1987_PB 212/56
- 5 Helyenként tapasztalható a történelmietlen szemlélet, irracionális megközelítés, a reális feltételek és összefüggések figyelmen kívül hagyása. Ezekre talán a legjobb példa a szocializmus alapjai lerakásának időszaka, amely a leginkább közérdeklődésre számottartó korszaka legujabbkori történelmünknek. A köztudatban ezt az időszakot úgy vágja ketté az 1956-os ellenforradalom, hogy a szocialista építés kezdeti időszaka az "ötvenes évek" vulgarizáló címkéjével kiszakad a felszabadulás utáni korszak átfogó ívéből. A pártszervezetek tömegpropagandája arra irányult, hogy a hazafiságra és internacionalizmusra való nevelés során igyekeztek megértetni: nemzeti önértékelésünk reális alapja csakis gazdasági és kulturális teljesítőképességünk lehet, aminek növelése szilárdíthatja hazai eredményeinket, tovább erősítheti megbecsülésünket a világban. Bizonyították, hogy történelmi léptékkel mérve csak a szocializmus képes felemelkedést, jövőt biztosítani minden nemzetnek, közöttük nekünk magyaroknak. Rámutattak arra, hogy a szocialista országok szövetsége, együttműködése, kölcsönös segítségnyújtása elveinkből, közös céljainkból következik és megfelel nemzeti érdekeinknek. A szocialista hazafiság, a nemzettudat, a proletárnemzetköziség fogalma, értelmezése az ideológiai munkában a sokat vitatott kérdések sorába tartozik. A jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolultsága, ellentmondásai, a nemzetközi kommunista mozgalomban tapasztalható eltérő helyzetértékelések, nézeteltérések és viták a hazai helyzet tükrében szélsőséges megnyilatkozásokat is kiváltanak. Ezekhez hozzájárul a hiányos történelemismeret, a nemzeti fejlődés alakulásának nem kellő ismerete. Befolyásolja az is, hogy az utóbbi években sok olyan tény, megállapítás került a közvélemény elé, amely alapvetően érinti nemzeti tudatunkat, nemzeti múltunk értékelését. E tények tudományos és ideológiai feldolgozása még tart, igy a tudatformáló munkában sem tudunk mindig egyértelmű választ adni minden, a közvéleményt foglalkoztató kérdésre. Bizonyos fokig gátolja hazafias nevelő munkánk kibontatkozását az aggódás, hogy a nacionalizmus vádja érhet bennünket. Egy szűk réteg hatásaként a nacionalizmus jelenlétét is tapasztalhatjuk. A nemzettel, a nemzetköziséggel kapcsolatban többnyire a marxista-leninista álláspont tükröződik - persze rétegek és korosztályok szerint differenciáltan - a fővárosiak gondolkodásában. Csak a szilárd marxista világnézettel rendelkezőkről mondható, hogy teljes, kiegyensúlyozott meggyőződésre jutottak e kérdésekben. Olyan torzítások, szűkítések, bizonytalanságok 6*
