MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-02-24 205. öe. - 1986_PB 205/8

Szükségesnek tartotta, hogy országos jelentőségére tekintettel Budapest továbbra is fővárost megillető figyelemben részesüljön, fejlődéséhez, az elmaradások felszámolásának folytatásához megfelelő — a népgazdaság lehetőségével összhangban álló — anyagi eszközök rendelkezésére álljanak. E határozat végrehajtása érdekében a Minisztertanács 1984. június 7-én feladattervet fogadott el. A Politikai Bizottság határozatának megfelelően kidolgozásra került a budapesti agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója. A kormány és a Fővárosi Tanács által elfogadott koncepciót a középtávú tervező munkában hasznosítottuk. A Politikai Bizottság határozatával is összhangban, Budapest infrastrukturális szükségleteinek megállapításánál, működtetési, fenntartási és fejlesztési eszközeinek tervezésénél a fővárosi funkcióból eredő sajátos feladatokkal és igényekkel is szükséges számolni. Budapest politikai, államigazgatási, oktatási, kulturális és idegenforgalmi központ szerepköréből, az ország centrális közlekedési hálózatából következően a fővárosban a lakónépességnél lényegesen több ember ellátását és közlekedési feltételeit kell biztosítani. Ezt a sajátos helyzetet sok tényező bizonyítja. Többek között az, hogy naponta több mint 200 ezer fő jár be Budapestre dolgozni a környező településekről, kik alapellátási szükségleteik jelentős részét a fővárosban elégítik ki. Az ország kiskereskedelmi forgalmából közel 27%-kal részesedik a főváros, itt működik az országos áruelosztó funkciót ellátó termelőeszköz-kereskedelmi és nagykereskedelmi vállalatok többsége, Budapest az ország külkereskedelmi tevékenységének központja. A fővárosban kell gondoskodni az állami lakásállomány megközelítőleg 55%-ának üzemeltetéséről és fenntartásáról. A főváros egészségügyi, oktatási és kulturális intézményei jelentős arányban övezeti, illetve országos funkciókat látnak el. A tanácsi egészségügyi intézmények mintegy 200 ezer Pest megyei lakos szakorvosi és kórházi ellátását biztosítják. A klinikai és speciális gyógyintézeti kapacitások 50%-a a vidéki lakosság ellátását szolgálja. A főváros alap- és középfokú oktatási intézményeiben 25-26 ezer a vidéki tanuló. Az ország felsőoktatási hallgatóinak közel fele a fővárosi egyetemeken, főiskolákon tanul. A főváros idegenforgalmi jelentőségét és egyben terhelését jelzi, hogy az országban eltöltött külföldi vendégéjszakákból mintegy 50%-kal részesedik, emellett a belföldi hivatás- és szabadidő forgalom fogadásában is kiemelkedő szerepet tölt be. A fővárosi sajátosságokat is tükröző szükségletszámításokra és a központi tervező szervek által meghatározott künduló feltételekre alapozva, az új tanácsi irányítási rendszer követelményeivel összhangban több változatban dolgoztuk ki a Fővárosi Tanács VII. ötéves gazdasági és területfejlesztési koncepció tervezetét. Ezt megtárgyalta.és kiegészítésekkel elfogadta a Budapesti Pártvégrehajtó Bizottság, a Fővárosi Tanács, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Hazafias Népfront elnöksége, valamint a KISZ Budapesti Bizottsága. Az Országos Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal több fordulóban szakmai és vezetői szintű koordinációt folytattunk. Kölcsönösen kerestük a kiemelt társadalompolitikai célok megvalósításának lehetőségeit. Közös erőfeszítéseink eredményeként, részint a központi források növelésével, részint belső átcsoportosításokkal sikerült néhány fontos területen a feszültségeket oldani. A Minisztertanács 1985. november 20-án tárgyalta a főváros középtávú fejlesztési koncepcióját és azt elfogadta, továbbá a tervtárgyalásokon született vezetői szintű megállapodásokat megerősítette. Ezek figyelembevételével alakítottuk ki a Fővárosi Tanács tervjavaslatát, amelyben több témában alternatív javaslatokat dolgoztunk ki és amelyet megvitatás és állásfoglalás céljából terjesztünk a tisztelt Testület elé. 2 g