MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-02-24 205. öe. - 1986_PB 205/16

A telepszerű magánerős lakásépítés ütemesebbé tétele érdekében mintegy 300 millió Ft fejlesztési hitel igénybevételét kezdeményezzük a tervidőszak első két évében, terület-előkészítésre és előközművesítésre. A hitelfelvétel lehetőségeinek és feltételeinek tisztázása az illetékes bankszervekkel folyamatban van. A terület-előkészítés, a közmű és közlekedési kapcsolódó létesítmények költségeit, a felépülő lakások szükségleteinek megfelelően vettük számításba. A felépítményi kapcsolódó létesítmények (bölcsőde, orvosi rendelő, gyógyszertár, óvoda, iskola, kereskedelem) építését kizárólag nagyobb (500 lakás feletti) lakótelepeken tudjuk megvalósítani. A kisebb lakótelepeken bővítéssel, illetve a környezetében meglévő intézményhálózat igénybevételével kell biztosítani az ellátást. A tervezett mennyiségű lakás felépítése, a nettó lakásszaporulat növelése és az elosztásban javasoltak megvalósítása érdekében a lakásépítési területek kijelölésénél a legkisebb költséggel és szanálással beépíthető területeket részesítettük előnyben. Az egyedi szervezésű, személyi tulajdonú lakásépítés telekigényét fele-fele arányban magántelkekkel, illetve a meglévő és kialakítandó tanácsi telkek tartós használatba adásával tervezzük kielégíteni. Ennek érdekében a kerületi tanácsok saját eszközeikből, valamint a fővárosi tanács 120 millió Ft-os céltámogatásával és 300 millió Ft fejlesztési hitel igénybevételével a tervidőszak folyamán 4600-5000 telek kialakítását és használatba adását tervezik. Ezeken összesen 7500 egyedi szervezésű magánerős lakás építhető fel. A lakásépítés és -vásárlás helyi szociálpolitikai támogatására 1,7 milliárd Ft-ot tervezünk felhasználni, melyhez a kerületi tanácsok 900 millió Ft hitelt vesznek*igénybe. A rendelkezésre álló támogatási keret maradéktalan és eredményes felhasználása érdekében módosítjuk a vonatkozó tanácsrendeletet, kibővítve a támogatásban részesíthetők körét, növelve a támogatás összegét és a legrászorultabbak esetén a vissza nem térítendő támogatás mértékét. A VII. ötéves tervidőszakban számításaink szerint tanácsi hatáskörben 62 ezer új és megüresedő lakás elosztására nyílik lehetőség. Ezen belül 53 ezer lakás jut névjegyzék alapján a lakásigénylőknek, amelyből csereigénylőknek mintegy 18 ezer lakás kiutalását irányoztuk elő. Ezen túl az egyéb közérdekű feladatok, valamint a lakásbérleti jogszabály adta lehetőségek címén további mintegy 70-75 ezer lakáskiutalással számolunk. Együttesen tehát a tervidőszakban lakáskiutalás útján 123—128 ezer család, 310-320 ezer lakos kerül a fővárosban jobb, kulturáltabb, vagy számára valamilyen szempontból előnyösebb lakáskörülmények közé. Lakáshoz juttatási programunkban azzal számolunk, hogy a három- és többgyermekes családok az igénylés benyújtását követő év végéig; az 1985. év végéig nyilvántartásba vett: kettő gyermekes családok az igénylés benyújtását (módosítását) követő negyedik év végéig, a gyermekét egyedül nevelő szülők, az egy gyermekes családok, valamint a gyermek születését vállaló fiatal házasok a tervidőszak végéig; az 1980. év végéig nyilvántartásba vett: 20 évnél idősebb korú, nem fiatal házas kettő és több fős gyermektelen családok és egyedülállók a tervidőszak végéig első lakáshoz, illetve a lakásigényük alsó határát elérő lakáshoz jutnak. Fiatal házasoknak kell kiutalni az elosztható lakások több mint 50%-át (jelenleg az igénylők között a fiatal házasok aránya 34%) és az elosztásnál őket minden kategóriában előnyben kell részesíteni. A tervidőszak alatt a jelenleg ismert lakáscserét kérő családok döntő többségének — ha lakása nem komfortos, vagy nem éri el lakásigénye mértékének alsó határát — cserelakást ajánlunk fel. A bérlakások visszaadását a korábbinál nagyobb pénzbeli térítéssel ösztönözzük. 10 /&