MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-02-24 205. öe. - 1986_PB 205/14

III. VII. ÖTÉVES TERVJAVASLAT ÁGAZATI FELADATAI 1. A városfejlesztés, fenntartás és működtetés prioritásai A főváros fejlesztési koncepciójában elfogadott prioritások és a népgazdasági tervben megfogalmazott társadalmi-gazdasági programok figyelembevételével a VII. ötéves terv kiemelt céljainak és feladatainak a következőket javasoljuk: a) a meglévő és a tervidőszak során belépő intézmények működtetési feltételeinek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetési eszközök takarékos és hatékony felhasználásával; b)a lakásellátás javítása lakásépítéssel, a lakásgazdálkodás és mobilitás fejlesztésével, a lakáshoz jutás sokoldalú támogatásával, a lakóházfenntartás és felújítás, valamint a rehabilitáció fokozásával, a végzett munka minőségének javításával; c) a növekvő létszámú középiskoláskorúak oktatási feltételeinek megteremtése, az igényeknek megfelelő általános iskolai tan teremfejlesztés; d) az egészségügyi intézmények ellátóképességének növelése gép- és műszerfelszereltség jelentős javításával, az ágyösszetétel lakossági igényeknek megfelelő alakításával, az intézmények kiszolgáló részlegeinek bővítésével, rekonstrukciójával; e) az épülő lakótelepek közművekkel való ellátása, az egészséges ivóvíz biztosítása, a peremkerületek közműellátottságának gyorsabb ütemű javítása. Mindezek érvényesítésével egyidejűleg fontos feladat a folyamatban lévő beruházások és felújítások befejezése, a meglévő intézmény- és közműhálózat ellátóképességének megőrzése. 2. Lakásépítés és ellátás A főváros lakásállománya 1985. év végén — a KSH előzetes adatai alapján — 801 ezer db volt. A VII. ötéves tervidőszakban a jelenleg nyilvántartott és számításaink szerint a tervidőszak folyamán benyújtásra kerülő lakásigények kielégítéséhez 97—99 ezer lakás megépítésére lenne szükség. A VII. ötéves tervidőszakban a fővárosban felépíthető lakásmennyiség a jelenleg meglévő pénzügyi lehetőségekre alapozva és évi 6%-os áremelkedéssel számolva az alsó határon 56,3 ezer db, a kormányzati szervek által 1988-90. évekre kilátásba helyezett 2 milliárd Ft pótlólagos állami támogatás realizálása, és az 1987-90-es évek 1650 millió Ft tervezési tartaléka lakásépítési célú felhasználásának engedélyezése esetén 60,7 ezer db. Az összes lakásépítésen belül 13,2—15,7 ezer a tanácsi szociális és 3850 a fegyveres testületek részére épülő bérlakás, 1650 egyéb állami beruházásban, 22,6-24,5 ezer telepszerű, 15 ezer pedig egyedi magánerős konstrukcióban létesül. Figyelembe véve 7,5-9 ezer lakásmegszűnést is, a tervidőszakban a lakásgazdálkodás javítása és a támogatás fokozása a mennyiségi és minőségi lakáshiány csökkentését teszi lehetővé. A szociális bérlakás építés alsó és felső határára két alapváltozatot, és azon belül két alternatívát dolgoztunk ki: - Az „A" változat szerint átlagosan 56 m

2 alapterülettel és jelenlegi felszereltséggel az alsó határon 13200 db, a felső határon 15700 db szociális bérlakás építhető; - Az ,A ," alternatívában az átlagosan 56 m

2 alapterületű lakások felszereltségének csökkentésével az alsó határon 250 db-bal, a felső határon 300 db-bal több, összesen 13450 db, illetve 16000 db bérlakás építhető; 8 M