MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-02-24 205. öe. - 1986_PB 205/11

II. A TANÁCSI TERVEZŐ MUNKA KÖVETELMÉNYEI ÉS FELTÉTELEI 1. A tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése a fővárosban A tanácsi gazdaság alapvetően mindig a népgazdaság egészének függvényében fejlődhet. Szükségszerű tehát, hogy a tanácsi gazdaságirányítás elemei — tervezés, szabályozás, szervezet — összhangban legyenek a gazdaságirányítás általános rendszerével. Ebben az összefüggésben alapvető követelmény, hogy a tanácsi gazdaságirányítás lépést tartson a népgazdaság irányítási rendszerének fejlődésével, javuljon a tanácsi munka hatékonysága. Ennek megfelelően a gazdaságirányítás korszerűsítésének részeként 1986. január 1-től új tervezési és pénzügyi szabályozás érvényesül a tanácsi gazdaságban is. A tervező munkát a tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó határozatoknak megfelelően végeztük. Az új szabályozási rendszer alapkövetelményként a demokratizmus erősítését és szélesítését és ennek megfelelően a helyi tanácsok hatáskörének bővítését, gazdasági önállóságuk erősítését, a lakosság infrastrukturális ellátásában kialakult indokolatlan területi különbségek mérséklését határozta meg, amelyet a tervező munkában a fővárosi sajátosságok figyelembevételével érvényesítettünk. Az elfogadott VII. ötéves koncepció egyértelműen elhatárolta a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok feladatait jelentősen növelte a kerületi tanácsok feladat- és hatáskörét. A változtatások eredményeképp növekszik a tanácsok rendelkezési jogosultsága és felelőssége bevételeik megállapításában, beszedésében és felhasználásában. A tervezésben, a tervek megvalósításában és a gazdálkodásban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap saját döntéseik következménye, gazdálkodásuk eredményessége jobban visszahat gazdasági helyzetükre, a lakosság igényeinek kielégítésére. A kerületi tanácsok gazdasági önállóságát bővítve és felelősségét érvényesítve továbbra is a Fővárosi Tanács elsődleges felelőssége a főváros egészének ellátása, összehangolt, harmonikus fejlesztése, a népgazdasági tervben és az állami költségvetésben meghatározott célok, prioritások érvényesítése. Az irányító tevékenységet azonban alapvetően a közgazdasági szabályozás eszközeivel és csak a legszükségesebb esetekben közvetlen beavatkozással kell ellátni. A szabályozás egyik eszköze a kerületek infrastrukturális ellátottsága alapján kidolgozott mutatók, és az állandó népesség arányában juttatott fejlesztési lehetőség, valamint a prioritásoknak megfelelő kerületi fejlesztések céltámogatási rendszere. A kerületi tanácsok pénzügyi szabályozóit a Fővárosi Tanács a VII. ötéves tervkoncepció elfogadásakor jóváhagyta. A koncepció vitája során elhangzott észrevételek (önerős közműhálózat fejlesztés támogatása), továbbá a pályázatok alapján nyert tapasztalatok, valamint a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos párt- és tanácsi határozatok végrehajtása azonban indokolttá tették a céltámogatások körének kibővítését és a telepszerű magánerős lakásépítés céltámogatási feltételeinek pontosítását. M >