MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/91

- 65 sított jogaik-kötelességeik és tényleges lehetőségeik között. A tanácstestületek és szakigazgatási szervek kapcsolatában ma még többnyire meghatározó szerepet játszanak a szakigazgatási szervek, a választott testületek szerepe gyakran az előterjesztett határozati javaslatok jóváhagyására szorítkozik. Ez fékezi mind a tanácsok alkotmányos funkcióinak, mind a tanácstagok munkájának kiteljesedését, s végső soron akadályozza, hogy a tanácsok területük tényleges gazdái legyenek. A Fővárosi Tanács folyamatosan javította munkáját, tervszerűen korszerűsítette tevékenységét és szervezetét. Felülvizsgálta saját maga és szerveinek munkarendjét, munkamódszerét, meghozta a szükséges határozatokat a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok közötti munkamegosztás és kapcsolatrendszer, továbbá a fővárosi és kerületi tanácsapparátusok szervezeti korszerűsítésére. A tapasztalatok igazolták, hogy időszerű és szükséges volt e lépéseket megtenni. A kerületi tanácsok hatáskörének bővítése az önállóság kibontakoztatásának, a lakossági kapcsolatok erősítésének irányába hatott. Jól segítette a lakossági igényekre vaJó gyorsabb, rugalmasabb reagálást, a helyi erőforrások szervezettebb felhasználását. Az elmúlt évtizedben lezajlott decentralizációval a kerületi tanácsok közvetlen irányítása alá került a lakosság ellátását szolgáló intézmények zöme. A tanácsi hatáskörbe tartozó hatósági ügyek kb. 95 százalékát a kerületi szervek intézik. Többségükben kerületi hatáskörbe kerültek azok az új feladatok is, amelyeket az utóbbi években utaltak a tanácsokhoz. Ugyanakkor egyes feladatoknál - az eszközök gazdaságosabb, hatékonyabb hasznosítása, az ellátás színvonalának javítása érdekében centralizáció ment végbe /pl.: egészségügyi integráció/. Egyes feladatok ellátására kerületi tanácsi hatáskörben működő kerületközi szerveket hoztak létre. <2<<