MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/75

- 49 ­tős része gyakran késve, magyarázkodva reagált az új jelenségek­re. Előfordult, hogy nem volt meggyőző az érvelésük. A viták gyakran öncélúak voltak, nem szolgálták kellően a helyi fela­datok megoldását. c/ A propaganda területén megfelelő döntések születtek a szervezeti keretek és módszerek korszerűsítésére. A káder­képzésben ezek végrehajtása gyorsabban halad, s több eredményt hozott, de a pártszervezetek tömegpropaganda tevékenységében a "frontáttörést" még nem sikerült elérni. Vannak pártszerve­zetek, amelyek - gazdaságszervező teendőik sűrűsödésére hi­vatkozva - az eszmei, politikai nevelőmunkára nem is fordí­tottak kellő figyelmet s elegendő erőt. A propagandamunka felfogása, stílusa és módszerei csak lassan változnak. A meg­kezdődött pozitív folyamatok kiteljesedéséhez, a fejlődő ideológiai nevelőmunka hatásainak beéréséhez viszonylag hosz­szabb időre van szükség. A pártoktatásban résztvevők száma - részben szándé­kaink szerint - fokozatosan csökkent, a hallgatóság összetétele átalakult. Túl alacsonnyá vált a fizikai dolgozók és a fiata­lok aránya, nem kielégítő a párttagság részvétele. Gyengült az érdeklődés az általános és alapozó jellegű tanfolyamok, erősödött viszont a speciális és továbbképző kurzusok iránt. Lazult a pártoktatás fegyelme. Propagandánk hatásmechanizmusaiban és eredményességében nem tudott lépést tartani a növekvő követelményekkel. Egy­felől ideológialag igénytelen volt, arányaiban a szükségesnél kevesebbet foglalkozott a politika elméleti, elvi alapjainak magyarázatával, másfelől nem volt képes mindig gyorsan és igé­nyesen reagálni az élet által felvetett kérdésekre. Túlzottan a szaktudományok gondolkodási rendszerében, logikájában mozgott, jellemző volt a témák absztrakt, néha valóságidegen kezelése, tipikus a deduktív feldolgozás, sok a felesleges anyag. A marxis­ta ideológiának az oktatásban, a propagandában közvetített tár­sadalom- és emberképe nem kapcsolódik eléggé az emberek élet­tapasztalataihoz, problémáihoz és személyes szükségleteihez. Ma is jellemző az ismeretközpontúság, holott a tár­15"

Next

/
Oldalképek
Tartalom