MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/61

- 35 ­III. VÁROSFEJLESZTÉS, AZ ÉLETSZÍNVONAL ÉS AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ALAKULÁSA A FŐVÁROSBAN Budapest fejlesztésére a XII. kongresszus óta eltelt időszakban is megkülönböztetett figyelmet forditott pártunk és kormányunk. A fejlesztési előirányzatok között a lakásellátás további javitása, az általános iskolai oktatás feltételeinek biztositása, az egész­ségügyi ellátás javitása, a lakóház-, intézményes közmüre­konstrukció kapott hangsúlyt. Alapvető oá Íjainkat elértük vagy megközelitettük, több területen tulteljesitettük. A népgazdaság helyzetében történt változások számunkra is uj feltételeket teremtettek, uj módszereket és gondolkodásmódot tettek szükségessé. A tervezettnél kisebb ütemben növekvő, majd 1982-től jelentősen csökkenő pénzügyi lehetőségek miatt szükiteni kellett a feltétlenül megoldandó feladatok körét. A feladatok egy része ezért a következő tervidőszakra marad. 1. Lakásépítés, lakásgazdálkodás, lakóházfelujitás és -fenntartás A fővárosban fejlesztési feladataink között nagyságrend­jét, társadalompolitikai jelentőségét tekintve a legfontosabb a lakásépités . A VI. ötéves városfejlesztési terv a fővárosban eredetileg 86-92 ezer lakás felépítését, 18-19 ezer lakás meg­szüntetését irányozta elő, igy 68-73 ezer lakásszaporulattal számoltunk. A várható teljesítés: 78 ezer lakás megépülése és 9,6 ezer lakás megszűnése mellett a lakásszaporulat 68,4 ezer lesz. Az 1982. április 7-i KB-MT határozat uj alapokra helyezte a lakásépítést és a lakásgazdálkodást. A lakások jóval nagyobb hányadát kellene magánerőből és OTP-beruházással megépíteni, mint amivel eredetileg számoltunk. így az állami lakásépités aránya a tervezett 61 %-kal szemben várhatóan 45 % lesz:a ki­eső, állami épitésü lakások magánerőből való pótlását nem si­került teljeskörüen megoldani. Lakásgazdálkodásunk egyik leg­nagyobb gondja - ma és hosszú távon is - az elöregedett lakás­&A

Next

/
Oldalképek
Tartalom