MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-10-17 203. öe. - 1985_PB 203/91

- 73 Bátorfi Józsefné elvtársnő; Kedves Elvtársak! Mentségemre legyen mondva, hogy fél tiz körül döntöttem el, hogy hozzászólok és lehet, hogy népszerűbb lennék, ha elállnék a hozzászólásomtól, de a hosszuranyult értekezlet is a mondandómat támasztja alá. A mondandómnak a főbb jellemzője ugyanis a türelmetlenség. 1970-ben született az ifjúságpolitikai határozat és most 1985 van. A szünetben összetalálkoztam az egyik első osztályombeli tanulómmal, akinek talán pont én osztályfőnöki órán beszéltem először az ifjúságpolitikai határozatról, és ő is én is beleöregedtünk, mert most együtt tárgyaljuk 1985-ben, hogy mi lenne a teendő. Előrebocsátom, hogy a jelentést elfogadom. Elfogadom, mert sajnos reálisnak érzem. Szivesebben olvastam volna egy olyan jelentést, hogy jejentj.uk a Budapesti Pártbizottságnak , hogy az ifjúsági párthatározatot igaz, hogy egy kiesi-c későn, de végrehajtottuk. Az ifjúság jól dolgozik, jól tanul és közepesen jól él. Ez nincs igy. Ennek okait keresve viszont tényleg többet kellene tennünk, mint elfogadai ezt a jelentést és elfogadni a feladattervet. A feladattervet amikor elfogadjuk, én nem akarok lázitani, de kigyűjtöttem azokat a szavakat, amelyeket el fogunk fogadni: törődjünk jobban, vonjuk be, javitsuk, biztosítsuk, tegyük eredményesebbé, gondoskodjunk, orientáljunk, forditsunk nagyobb figyelmet. Ez nem elég! Meg kell tenni! íehát az eddigi feladatterv részt elfogadom és elfogadásra javaslom, de én ugy érzem, hogy kiegészitésre szorul. Hogy milyen területen látok én kiegészitenivalót, erről szeretnék nagyon röviden. Kiderült, hogy pedagógus vagyok, 17-ik tanévet tanitom és több dologban alátámasztva lá-com a jelentés bizonyos wt