MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1984
1984-07-05 194. öe. - 1984_PB 194/17
- 2 munkájuk jót, rosszát, visszaigazoljuk-e. Deák elvtárs konkrétan beszélt, hogy nem is ismerik egymást eléggé az emberek. A másik, amit itt szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, hogy én hogy értem. Én úgy értem azt, amit a Pusztai elvtárs mondott, hogy a nivellálódásnál a felfelé nivellálódás, tehát egy jó szint fele, mert, amikor mi meghirdettük az általános iskolák és a közoktatásban nivellálódást, nagyon sok helyen sok jó iskolát szétvertünk és létrehoztunk - nem egy helyen - egy alacsonyabb fokú nivellálódást, ami nem tett jót. Ide tartozik az is, hogy - ebbe a beszélgetésbe, ha úgy tetszik - egyetértek a Deák elvtárssal abban, és majd a továbbiakban erről még beszélnék, hogy nem lehet minősíteni egy vezérigazgatót abban, hogy feloszlatja-e az énekkart vagy támogatja, de minősíteni fogja a vezérigazgatót az, hogy milyen emberekkel dolgozik együtt: kulturált vagy műveletlen, igényes vagy igénytelen emberekkel és merem kijelenteni, akár van teremben ülő tanúm is arra, hogy hovatovább nagyon pontos összefüggés van abban, hogy egy kulturált, fegyelmezett, müveit munkaerő és a munka eredményességében, ha úgy tetszik ma már százával lehet kimutatni vállalatok, üzemek, szövetkezeteknél, hogy ahogy azt mondjuk, hogy az a bizonyos közepesen fejlett úgy áll össze Magyarországon, hogy van X számú vállalat, üzem, szövetekezet, amelyik világszínvonalon van, van, ami közepes, van ami gyenge, kriminálisán gyenge. Ezek az ún. világszínvonalon álló üzemeknél, vállalatoknál sokkal komolyabban foglalkoznak az emberek tanításával, képzésével, továbbképzésével, kultúrájával, művelődésével, mint azoknál ahol rossz az eredmény. Ebben én elég pontos összefüggést látnék és ilyen szempontból azt hiszem érdemes volna egyszer megvizsgálni, hogy van-e ebben tényleg kimutatható, szerintem van. Ezek után szeretnék az anyaghoz néhány apróbb megjegyzést tenni. Először: picit néhol ebben a nagyon jó anyagban is árnyaltabban kellene, pl. teljesen igaz, hogy az egészség általában javult, de egyben az is igaz, hogy sajnálatos módon, az egészségkultúránkkal összefüggésben például a 45-55 éves emberek halálozása jelentősen negatív irányba változott. Én azt hiszem, hogy ennek van egy olyan része is, amivel nem pont a közművelődés, de általános életvitelbe sok mindenre vonatkozik. Azt hiszem, hogy az előbbiekkel összefüggésben, szintén az anyaggal kapcsolatban K\