MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1984

1984-10-24 195. öe. - 1984_PB 195/32

küldöttektől. Arra kell törekedni, hogy az előkészítő bizottság tagjai közül minél több elvtársat válasszanak be a jelölő bizottságba. 4. A testületi tagok kiválasztásánál a (ö szempont az alkalmasság. A választott testületekbe elméletileg és politikailag [elkészült, a párt politikáját értő és képviselni tudó aktiv elvtársak kerüljenek. Munkájuk és magánéletük legyen példamutató. Élvezzék a környezetük megbecsülését és bizalmát, jó tömegkapcsolatukkal rendelkezzenek. E követelményeket szem előtt tartva a testületek összetétele lehetőség szerint feleljen meg a párttagság társadalmi összetételének. Fun.tos, hogy a választott testületekben a fiatalok és a nők megfelelő arányban kapjanak helyet. Egy párttag lehetőleg csak egy testület tagja legyen. Azokkal a testületi tagokkal, akiket nem javasolnak újraválasztani, a jelölő bizottság a pártértekezleten — a választások előtt — erről folytasson beszélgetést. A megválasztott végrehajtó bizottság gondoskodjon arról, hogy ezek az elvtársak felkészültségüknek megfelelő pártmegbízatást kapjanak. 5. A pártértekezlet megkezdésekor a pártbizottság megbízásából az első titkár, illetve a titkár terjesszen elö javaslatot a pártértekezlet elnökére, elnökségére, jegyzőkönyvvezetőjére és a munkabizottságokra. Ennek alapján nyílt szavazással válasszák meg a pártértekezlet elnökét, az elnökség tagjait a jegyzőkönyvvezetőt, az 5—11 tagú jelölő bizottságot, az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot, valamint a 3—S tagú mandátumvizsgáló bizottságot. Megválasztásuk lista szerint történjen. Ettől csak abban az esetben térjenek el, ha valakivel kapcsolatban észrevétel van, vagy ezt a küldöttek igénylik. 6. A budapesti, a megyei és a megyei jogú, a kerületi, a kerületi jogú, a városi, a városi jogú és a közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok beszámolóját és a kongresszusi határozattervezet vitájáról, valamint a szervezeti szabályzat módosításáról a pártbizottság állásfoglalását írásban kell eljuttatni a pártértekezlet résztvevőihez. Ezekhez kapcsolódva' az előadó rövid szóbeli kiegészítést tegyen. Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottság a saját beszámolóját szóban vagy írásban, a kongresszusi határozattervezet vitájával, valamint a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos javaslatok minősítését viszont írásban terjessze elő. Más írásos anyagok kiadását mellőzzék. 7. A pártértekezlet akkor határozatképes, ha a küldötteknek legalább kétharmada jelen van. A határozathozatal szótöbbséggel történik. 8. A pártértekezletet munkaidőn kívül, szombaton, illetve vasárnap kell megtartani. A városi, a városi jogú, a kerületi, a kerületi jogú, a közvetlen megyei irányítású nagyközségi, az üzemi, a hivatali, az intézményi, az ágazati és a községi pártértekezlet egynapos, a megyei, a megyei jogú pártértekezlet egy-másfél napos, a budapesti pártértekezlet kétnapos lehet. II. 1. A pártbizottság megválasztása zárt ülésen történik, ezen csak a küldöttek, a pártbizottsági tagok és felsőbb pártszervek képviselői lehetnek jelen. A pártértekezlet elnöke ismertesse, hogy a felsőbb pártszerv határozata alapján hány pártbizottsági tagot, továbbá hány küldöttet választhatnak a felsőbb pártértekezletre, illetve a kongresszusra. Ezt a szavazólapon is fel kell tüntetni. A pártértekezlet titkosan választja: — a pártbizottság tagjait, — a küldötteit a felsőbb pártértekezletre, illetve a kongresszusra. Testületi tagnak csak az választható, aki legalább három éve tagja a pártnak. Ettől kivételes esetben a felsőbb pártszerv engedélyével el lehet térni. 2. A pártbizottság tagjainak, a felsőbb pártértekezlet, illetve a kongresszus küldötteinek a jelölése és a szavazólapra való felvétele a következők szerint történjen: 2,2