MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1984

1984-07-05 194. öe. - 1984_PB 194/50

- 17 A közművelődés kerületi irányításának gyakorlati megvalósítói a tanácsok közművelődési csoportjai. Feladatkörük a párthatározat óta jelentősen növekedett a hatósági jogkör kiszélesítése és új feladatok belépése miatt is. A csoportokban dolgozók létszáma 1974-hez képest nem növekedett, helyenként csökkent. A kerületi tanácsi apparátusok fluktuációja, illetve a létszámcsökkentés akadályozza a színvonalas és szakszerű munkát. Az irányító munka hatékonysága összességében nem kielégítő, gyakran leszűkül a hatósági szerepkörre. Fővárosi és kerületi szinten sem sikerült lényegesen előbbrelépni a közművelődési munka koordinálásában, az együttműködésen alapuló munkamegosztásban. A koordináció feladatait rendre a pártszerveknek kell átvállalniuk. A Fővárosi Közművelődési Bizottság, majd 1980-tól Művelődési és Ifjúságpolitikai Bizottság - javaslattevő, véleményező, ellenőrző testületként - fontos feladatokat hivatott ellátni a közművelődéspolitika fővárosi megvalósításában, az irányítás demokratizmusának erősítésében, a közművelődési munka koordinálásában. A fővárosi bizottság azonban ennek a feladatának az évek során egyre csökkenő mértékben volt képes eleget tenni. A kerületek hasonló bizottságainak munkája csak néhol kedvezőbb ennél. Noha a bizottságok többségében a társadalmi, tömegszervezeti intézményi képviselet megvan, ez nem eredményezi a lakossági érdekek érvényesülését. Az állami irányítást a közművelődés szervezésében érdekeltek általában leszűkítették a tanácsok irányító tevékenységére. Az üzemek, munkahelyek állami vezetői nem érezték megfelelően az állami irányításból rájuk háruló feladatokat, felettes szerveik csak ritka esetben fogalmaztak meg velük szemben ilyen követelményeket. 2. A pártszervek és pártszervezetek irányító, ellenőrző, segítő tevékenysége mind rendszerességét, mind tartalmát tekintve változó képet mutat. Az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottsága ülésein négy ízben szerepelt közművelődési napirend. Ezek elsősorban a munkásság művelődésével és a fővárosi ismeretterjesztés kérdéseivel foglalkoztak. A Propaganda és Művelődési Bizottság a tíz év során évi egy-két alkalommal áttekintette a közművelődés valamely részterületének helyzetét, állásfoglalásokat, javaslatokat, ajánlásokat adott a további munkához. •So